Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult; a http://www.allampolgarsag.gov.hu/ címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze.

2016. március 25., péntek

HÜSVÉT 2016


Kellemes Húsvéti Ünnepeket !
   
      Paşte Fericit!

         Frohe Ostern!

              Happy Easter!


                  Patradi Bahtale!


                          Sretan Uskrs!

                               Veselé Prežitie Veľkonočných Sviatkov!




2015. december 31., csütörtök

B.Ú.É.K. ***** 2016 *****



      
BOLDOG ÚJ ÉVET KIVÁNOK

                  LA MULTI ANI 

                       GLÜCKLICHES NEUES JAHR

                             HAPPY NEW YEAR    

                                                                  *****2016*****
           

           


                 

2015. október 12., hétfő

CSERNÁTONI BURROGTATÓ 2015




A VI. Székelyföld Napok programsorozat részeként a Csernátoni burrogtatóra október 10-én került sor. A sikeres rendezvény két éve indult azzal a szándékkal, hogy évről évre megrendezendő őszi eseménye legyen a csernátoni Haszmann Pál Múzeumnak.

A burrogtató egy  gépésztalálkozó, ahol  Erdélyi és Magyarországi  mezőgazdasági szerszám- és   gépgyűjtemény érdekes darabjai kerülnek a látogatók elé. 



 











 
 













2015. április 3., péntek


                

 KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET

           PAŞTE  FERICIT

            FROHE OSTERN

                WESOLYCH  ŚWIAT WIELKANOCNYCH

                     SRETAN  USKRS
                       
     
                    

2014. december 31., szerda

B. Ú. É. K. ******2015******

     

                 BOLDOG ÚJ ÉVET KIVÁNOK

                  LA MULTI ANI 

                       GLÜCKLICHES NEUES JAHR

                             HAPPY NEW YEAR    

                                                                  *****2015*****                                 

                 
      

2014. november 17., hétfő

VIVAT -------KLAUS JOHANNIS------



              --  IMPREUNA AM INVINS !! EGYÜTT GYŐZTÜNK !!--


           --  ZUSAMMEN  HABEN  WIR GEWONNEN !! --




2014. augusztus 30., szombat

1940 AUGUSZTUS 30 -- A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS





1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, melynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt Észak-Erdélyt. Amellett, hogy Magyarország jelentős revíziós sikert ért el, a döntés számos negatív következménnyel is járt, elsősorban abból a szempontból, hogy Magyarország szorosabbra fűzte viszonyát a Berlin–Róma tengellyel.
Románia számára az 1940-es esztendő súlyos válságokat hozott, ugyanis Jugosz­lávia kivételével valamennyi szomszédja területi követeléseket fogalmazott meg vele szemben: a Szovjetunió Besszarábiára – a mai Moldovára –, Bulgária Dél-Dobru­dzsára, Magyarország pedig Erdély lehető legnagyobb részére pályázott. Bukarest a három oldalról várható fegyveres konfliktus elkerülése érdekében kénytelen volt engedni a nyomásnak, így például a Szovjetunió – a Molotov–Ribbentrop-paktum záradékában foglaltak nyomán – 1940. június 28-án egyetlen puskalövés nélkül szállhatta meg Besszarábiát. A szovjet sikereken felbátorodva a Teleki-kormány is agresszívabban lépett fel Romániával szemben, és elérte, hogy augusztus 16-án Szörényváron – Hory András és Valeriu Pop vezetésével – a két állam delegációi tárgyalóasztalhoz üljenek. A nyolcnapos konferencia végül „a süketek és némák párbeszédének” bizonyult, így a határvitában az utolsó szó Németországot és Olasz­országot illette meg.
Hitler kiegyensúlyozott döntést akart, mert el akarta kerülni, hogy szövetségesei háborúba keveredjenek egymással, hiszen egy ilyen konfliktus komolyan veszélyeztette volna az Anglia elleni küzdelem sikerét. Románia tengelyben tartása elsősorban a havasalföldi olajmezők miatt volt fontos, míg Magyarország földrajzi helyzetének köszönhette kedvező alkupozícióját. Ciano gróf olasz külügyminiszter naplójából mindenesetre kitűnik, hogy a kérdés mind neki, mind Ribbentropnak elsősorban a román olaj zavartalan szállítása és a nyugalom miatt volt érdekes.
II. Károly román király (ur. 1930–1940) és kormánya bízott is a tengelyhatalmak kedvező döntésében, miközben Horthynak és Telekinek szembe kellett néznie a német–olasz bíráskodás számos negatív következményével. Budapesten úgy vélték, akár még a háború is kedvezőbb lett volna a nagyhatalmak döntésénél, hiszen ezzel Magyarország még inkább elkötelezi magát Hitler irányában. A náci befolyás növekedése miatt érzett félelem nem is volt alaptalan: erről a magyar delegáció – Teleki és Csáky István külügyminiszter – már augusztus 29-én meggyőződhetett, amikor meglátta a német–magyar kisebbségvédelmi egyezmény tervezetét.
A második bécsi döntés kihirdetésére a Belvedere-palotában 1940. augusztus 30-án délután 3 órakor került sor. A német–olasz bizottság határozata értelmében Magyar­ország – keleten a Kárpátok hegyláncáig, délen a Nagyvárad–Kolozsvár–Maros­vásárhely–Sepsiszentgyörgy vonalig – Er­dély területéből mintegy 43 ezer négyzetkilométert kapott vissza, melynek 2,4 milliós lakosságából – az 1941-es népszámlálás szerint – 54 százalék, azaz 1,3 millió fő vallotta magát magyarnak. Ez a döntés tehát főként Magyarország számára volt kedvező, nem véletlen, hogy – a korabeli beszámolók tanúsága szerint – az új határvonalak kihirdetésekor Mihail Manoilescu, Románia külügyminisztere a sokktól el is ájult.
Az első, felvidéki területnyereséget eredményező bécsi döntéshez képest a második kevésbé volt igazságos, de ebben az erdélyi népesedési viszonyok is komoly szerepet játszottak, hiszen a romániai magyarság zöme – a Partium mellett – a Kár­pátok délkeleti sarkában fekvő Szé­kelyföldön élt. Számottevő különbség volt az is, hogy míg a Csehszlovákia elleni revízió a müncheni konferencia függvénye volt – tehát ahhoz a britek és a franciák is áldásukat adták –, addig Észak-Erdély vissza­szerzése a tengelyhatalmak nyomása révén valósult meg. Igaz, a jövőben ennek nem volt gyakorlati jelentősége, hiszen a világháború után a győztesek nem tettek különbséget a revíziós sikerek között. Magyarországon a második bécsi döntést természetesen kitörő örömmel fogadták, a közvélemény azt igazságosnak és jogosnak ismerte el. A hatalmas revíziós siker ellenére ugyanakkor voltak elégedetlenkedő hangok is, és a Teleki-kormány sem adta fel a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben Dél-Erdélyt is megpróbálja visszaszerezni; ennek tudható be, hogy a kormányzat sokáig meggátolta az új határokon kívül rekedt 200 ezer fős magyar kisebbség repatriálását. Másfelől ugyanakkor Teleki­éknek szembe kellett nézniük a bécsi döntés negatív következményeivel is: Német­ország hamarosan „benyújtotta a számlát”, azaz minden lehetőséget felhasznált arra, hogy a nemzetiszocialista ideológia terjesztésének, a magyarországi német kisebbségek védelmének és a szomszédos államokkal fennálló érdekellentétek eszközeivel növelhesse befolyását. Észak-Er­délybe időközben – 1940 szeptemberé­ben – bevonultak a Magyar Királyi Hon­védség egységei, ezzel megkezdődött a „kis magyar világ” négyéves időszaka.


TARJÁN M.TAMÁS (Rubiconline)