Meg kezdődött I. PR Nyári Egyetem

Meg kezdődött az I. Public Relations Nyári Egyetem, melyet a Sapientia EMTE Társadalomtudományi Intézete szervez közösen a Magyar Public Relations Szövetséggel (MPRSZ).

Az egyhetes programsorozatot a csíkszeredai Sapientia campusán tartják. Június 29-én 9–12 óra között plenáris ülés lesz a nagyaulában, ahol a következőkről lesz szó: Mit jelent a pr? Milyen szakma ez ma a nagyvilágban? Hol és hogyan használják? Milyen szakterületei vannak? Hogyan viszonyul ez a marketinghez? 14–17 óra között a 15-ös teremben folytatódott a bemutatkozásokkal, előadásokkal, majd 18 órától a Köszönjük, hogy rágyújtott! című amerikai filmet nézhették meg a résztvevők

Románul Székelyföld mitoszairól

Rendhagyó könyvvel jelentkezett Dan Manolăchescu fiatal román újságíró, a Székelyföld mítoszai címmel kiadott kötet az elmúlt tizenöt-húsz esztendő román—magyar együttélésének egyfajta tükre, kényes kérdéseket igyekszik megvilágítani, tabukat döntöget, román és magyar szempontból egyaránt szokatlan szemszögből közelít meg témákat.

Arra keresi a választ, mi az oka a két nép közötti ellentéteknek, ki okolható ezek fokozódásáért. Rávilágít arra, hogy a magyarság és a románság tulajdonképpen két párhuzamos világban él egymás mellett, egyre kevesebb a közös pont, fiatalok generációi nőnek fel úgy, hogy sokkal divatosabb nem megtanulni egymás nyelvét, mint megismerni a másik kultúráját, gondolkodásmódját. Román szempontból is elemzi a kisebbségi lét kérdését, annak csapdáját, hogy az itt élő románok ragaszkodnak többségi státusukhoz, s ezáltal elutasítják a különleges bánásmódot, veszélyeztetik megmaradásukat. Kitér a nyelvtanulás kérdéskörére, hogy mekkora hiba elutasítani a román nyelv speciális módszertan szerinti oktatását, külön fejezet szól a manipulációról, arról, hogy a politikum — mindkét oldalon — miként táplálja, tartja fenn saját hasznára a jelenlegi áldatlan állapotokat. Dan Manolăchescu azon kevesek közé tartozik, akik nem mumusként beszélnek az autonómiáról, ismerői a témának, hisz Antal Árpáddal együtt bejárta az európai autonóm tartományok többségét. Folyamatról van szó, amely előbb-utóbb kiteljesül, függetlenül, hogy bekerül-e a román alkotmányba — véli —, a székelyföldi románságnak nem az autonómia ellen, hanem hagyományai megőrzéséért, a közös kulturális tér fejlesztéséért kellene harcolnia.

Dan Manolăchescu az elmúlt években már több ízben keltett feltűnést, öt éve egyike volt azoknak, akik kiadták A normalitás kiáltványát, itt nőtt fel, ismeri a térséget, és azon kevesek közé tartozik, akik jól értenek és beszélnek magyarul. Írásaival nem próbál megfelelni senkinek, elismeri, tisztában van azzal, itt is, ott is (román és magyar oldalon egyaránt) lesznek majd, akik orrolnak könyvéért. A könyvbemutatón a jelentősebb román közéleti személyiségek közül alig néhányan szólaltak fel, többnyire azt fogalmazták meg, sok mindenben egyetértenek a szerzővel, de jelezték azt is, igen bátornak tartják, hogy ilyen hangon mert írni ilyen kényes témáról. Dan Manolăchescu könyve hamarosan magyar fordításban is megjelenik, ám a magyar könyvbemutatót szándékosan külön időzítette, hogy ne legyenek majd viták arról, ki, milyen nyelven, mennyit beszél, van-e vagy nincs fordítás, szükséges lenne-e. Székelyföld jelene ugyanis erről és ilyen értelmetlen vitákról is szól, nem ismerjük és nem akarjuk elfogadni egymást — mondotta a szerző. Szókimondó, sokszor sokkoló megállapításokkal fűszerezett könyve arra kívánja felhívni a figyelmet: változtatnunk kell, ha jövőt akarunk ennek a térségnek.

Farkas Réka, Háromszék

Újra Csíkszereda a házigazda

A Vákár Lajos Műjégpályán rendezik a jégkorong Kontinentális-kupa 2009/10-es kiírásában a második kör B-csoportjának mérkőzéseit. A román bajnok Csíkszeredai Sportklub a magyar bajnoki ezüstérmes Újpest, a holland bajnok HYS Hága és az A-selejtezőcsoport győztesét látja vendégül.

Az október 23–25. között sorra kerülő négyes torna győztese a harmadik körben játszhat november végén. A sorozat döntőjét 2010. január 15. és 17. között a franciaországi Grenoble-ben rendezik. Az első selejtezőkör egyetlen csoportjának meccseit Ankarában rendezik szeptember 25–27. között, ahol a házigazda Polis Akademisi, az izraeli Herzliya Pituah, a katalán FC Barcelona és a bolgár Szlávia Szófia játszik, a kvartett győztese Csíkszeredában lép jégre. A második körben a csíkszeredai csoport mellett Krakkóban rendezik a C csoport küzdelmeit, itt a házigazda Cracovia mellett az észt Tallinn Stars, a litván Energija Elektrenai és a kazah Sary-Arka Karaganda küzd a továbbjutásért.

A harmadik kört november 27–29. között rendezik, a D csoport küzdelmeire Bolzanóban kerül sor, ahol a házigazda Foxes, a nagybrit Sheffield Steelers, a szlovén HDK Maribor és a csíkszeredai csoport győztese játszik. Az E csoport küzdelmei a lettországi Liepajaban zajlanak, itt a házigazda Metalurgs, az ukrán Szokol Kijev, az osztrák Red Bull Salzburg és a C csoport győztese lép majd jégre. A négyes döntőtornát, vagyis az F csoport küzdelmeit a Grenoble-ben rendezik, itt a házigazda Brűleurs de Loups és a fehérorosz bajnok Junoszty Minszk játszik a trófeáért a D- és az E csoport győzteseivel.

Intézményes magyarüldözés az új szlovák államnyelvtörvény

Az intézményes magyarüldözés bevezetésének nevezte az elfogadás előtt álló szlovák államnyelvtörvényt Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában tegnap a parlamentben. A fideszes politikus közölte: a II. világháború óta nem született a kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvény Euró­pában, sem Nyugaton, sem Keleten.


A várhatóan ma elfogadásra kerülő szlovák államnyelvtörvény a ,,nyelvi bűn" megtorlására akár 5000 eurós pénzbüntetést határozna meg. Kifejtette: a hátrányos megkülönböztetés példája, hogy az egyesületi és civil szférára is rákényszerítenék a szlovák nyelv használatát. Így a helyi bélyeggyűjtő egyesület ülését két nyelven kellene tartani, ugyanúgy, mint a Csemadokét. A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatti, kifejezetten büntethetővé teszi. A helységnévhasználatot a tömegkommunikációban újra szlovák változatban tenné kötelezővé.

Németh Zsolt összegzése szerint a jogszabálytervezet súlyosan diszkriminatív a felvidéki magyarok anyanyelvhasználatára nézve. Mint mondta, a Fico-kormány az elmúlt három évben bővelkedett a magyarellenes lépésekben, de ez a törvény ,,mindennek a teteje". Hozzátette: Szlovákia Magyarország jelenlegi helyzetét, gyengeségét kihasználva fel akarja borítani a kisebbségi status quót. Elfogadhatatlan az anyanyelv használatának bármiféle korlátozása — szögezte le.

Sütő Andrásra emlékeztek

Sütő Andrásra emlékeztek szülőfalujában, Pusztakamaráson és Marosvásárhelyen, ahol szobrot állítanának a romániai magyar irodalom kiemelkedő képviselőjének, és utcát is elneveznének róla.

A hét végi megemlékezéseket a marosvásárhelyi Sütő András Baráti Egyesület szervezte. Szombaton a résztvevők megkoszorúzták a 2006-ban 79 évesen elhunyt Kossuth-díjas író sírját, majd előadásokon elevenítették fel Sütő András életpályáját, életművét, emberi nagyságát.

Rovásírásos feliratok Csíkszeredában

Hamarosan rovásírásos felirat is felkerül Csíkszereda helységnévtábláira a város be-, illetve kijáratainál — döntötte el a csíkszeredai önkormányzat.

Ráduly Róbert Kálmán polgármester fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a testület az első olyan határozattervezetet fogadta el, amely lakossági kezdeményezésre született. ,,A kérés időszerű, helyes és gyakorlatba ültethető" — nyilatkozta az elöljáró, aki elmondta, szeretné, ha még az idén kikerülő új helységnévtáblákon a magyar, román és rovásírásos felirat mellett német nyelven is szerepelne majd a város neve. A rovásírásos helységnévtáblák elhelyezését a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom csíkszeredai tagszervezete kezdeményezte, mely ennek érdekében 1997 támogató aláírást gyűjtöttek össze.

Pártiumi Hid Fesztivál Kökényesden

Első alkalommal szervezik meg a Partiumi Híd Fesztivált a Szatmár megyei Kökényesden. A partiumi fiatalok által szervezett ifjúsági tábor mottója egy Wass Albert idézet: „Az igazak jövendőjét a lélek és a szellem ereje formálja…”

A kökényesdi horgásztó mellett rendezett első nemzeti ifjúsági tábor időpontja 2009. július 9-13. A rendezvény fővédnöke Mádl Ferenc, Magyarország volt köztársasági elnöke és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, EP-képviselő. Az ötnapos Fesztivál főszervezője és programfelelőse Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület vezetője, sajtószóvivője és a másik programfelelőse pedig Vékony Zsolt. A fesztivál médiafőnöke Frigyesy Ágnes újságíró. A Fesztivál sikeréért mintegy negyven partiumi fiatal vállalt missziós munkát.

A fiatalok célja: a nemzettudat erősítése, a nemzeti önbecsülés visszaszerzése, továbbá szoros kapcsolatok kialakítása és ápolása más – nemzetünkért tenni akaró – szervezetekkel, történelmi egyházakkal.

Naponta nemzeti tudatot erősítő irodalmi, történelmi, kulturális előadásokat hallgathatnak majd a Fesztivál résztvevői. Az előadók között található Raffay Ernő, Takaró Mihály és Vekov Károly történészek, Tőkés László EP-képviselő, Bethlen Farkas, Verőce polgármestere, Bartha József tiszteletes és Gergely István, a csíksomlyói Árvácskák „atyja”, Mikola István és Vona Gábor politikusok, valamint Buzányszky Jenő, a legendáshírű Aranycsapat még élő futballistája stb. Ezen kívül lesz néptáncbemutató, borkóstoló, horgász- és halászléfőző-verseny, és még számtalan program várja a vendégeket.

Esténként neves együttesek szórakoztatják a nagyérdeműt! A magyarországi zenekarok között található az Osztováta és az Ismerős Arcok, a Tűzmadár, Ossián, az Expirit, Invader, a Kalapács, az October, 4Ever, Bikini, a Kormorán, Zanzibár, és az Ordibáló Szamócák.

További információk: www.hidfesztival.eu

Magyarokat dicsért, magyarokat bírált (Traian Băsescu Csíkszeredában)

Míg a magyarországi hatóságoknak megköszönte a csíkszeredai látogatáson tartózkodó Traian Băsescu államfő, hogy gondozzák a román hősök sírjait, az erdélyi magyar politikusokat azzal vádolta, hogy nem tisztelik a román nemzeti ünnepet. A román nemzeti lobogó napjára Csíkszeredába érkezett Băsescu egyúttal arra biztatta a magyar fiatalokat, lépjenek be a román hadseregbe.


Ünnepi beszédében köszönetet mondott a magyarországi hatóságoknak, hogy gondozzák azoknak a román hősöknek a sírjait, akik más államok katonáival együtt küzdöttek Magyarország és Budapest felszabadításáért. Kijelentette: örülne annak, ha a romániai magyarok is minél többen jelentkeznének a román hadseregbe, és romániai magyar vezetne egy jelentős román katonai alakulatot.

Korántsem volt elégedett az RMDSZ-es vezetők viselkedésével — mint ismeretes, az RMDSZ csúcsvezetése éppen Marosvásárhelyen ülésezett, így csak Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke fogadta az államfőt, a polgármesteri hivatalt senki sem képviselte. Băsescu szerint a romániai magyar politikusok nem tisztelik a román nemzeti ünnepet. Kifogásolta, hogy néhány nappal korábban egyes RMDSZ-es politikusok erőfitogtatásnak próbálták beállítani csíkszeredai látogatását, és azt, hogy nem jelentek meg az ünnepségen. Ha tiszteletet várnak, nekik is meg kell adniuk a tiszteletet — mondta. „Úgy vélem, a magyar politikusok hibáznak, és ezt meg is mondom nekik világosan így, a sajtón keresztül, tekintve, hogy nem volt alkalmam elmondani nekik a ceremónián. Tudniuk kell azonban, hogy tiszteletből aziránt, amit ők tisztelnek, én megpróbálok itt lenni minden olyan magyar állami ünnepen, amelyet ők megünnepelnek" — fejtette ki az államelnök. Hangsúlyozta: a román lobogó ünnepén a hadsereg nem tankokkal és rakétákkal vonult ki, hanem a civil társadalomhoz való közelségét akarta megmutatni.

Băsescu vádjaira válaszolva Markó Béla RMDSZ-elnök azt mondta: az államfő téved, amikor azt hiszi, a magyarok nem tisztelik a román nemzeti ünnepeket. Korodi Attila RMDSZ-es képviselő eltúlzottnak minősítette a lobogó napján rendezett ünnepséget.

Kelemen Hunor lesz az RMDSZ államfőjelöltje (Ülésezett a Szövetségi Állandó Tanács)

A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) Kelemen Hunort javasolja az RMDSZ államelnökjelöltjének, a kérdésben a ma ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa dönt majd — jelentette be Markó Béla szövetségi elnök tegnap Marosvásárhelyen az állandó tanács ülését követően.


Az SZKT ülését előkészítő tanácskozás a szervezési kérdések mellett javaslatokat fogalmazott meg a testület számára az államelnökjelölt kérdésében. A szövetségi elnök elmondta, a SZÁT-nak elsőként a saját államelnökjelölt indításának szükségességét kellett megvizsgálnia. „Azt gondoljuk, az államelnök-választási kampány fontos eszköz arra, hogy saját üzenetünket közvetíthessük a romániai társadalomnak és ezen belül a magyar közösségnek" — mutatott rá az elnök, hangsúlyozva: a döntéshozó testület nem szavazással, hanem megbeszélés, elemzés, egyeztetés nyomán jutott arra a következtetésre, hogy a szóba jöhető jelöltek és az állandó tanács Kelemen Hunort javasolja.

Közölte: a testület, de maguk a jelöltek is megismételték azt a javaslatot, hogy vállalja el ő ezt a megbízatást, viszont neki az volt a véleménye, hogy az RMDSZ-nek új arcokat is fel kell mutatnia, és a szövetségnek folyamatosan bizonyítania kell, hogy nemcsak egy-két politikusa képes bizonyos feladatokat ellátni. „Akik szóba kerültek, mind kiválóan alkalmasak lettek volna erre a feladatra, de úgy láttuk mindannyian, Borbély Lászlót, engem, kollégáimat beleértve, hogy ez egy olyan alkalom, amikor fel kell mutatnunk: az RMDSZ következetesen hozza a fiatalokat, és megpróbál minél nagyobb szerepet biztosítani a fiatalabb generációknak" — mondta az RMDSZ elnöke. Sajtóértesülések szerint Kelemen mellett Borbély László és Frunda György szándékozott versenybe szállni az államfői tisztségért. Kelemen Hunorról a szövetségi elnök elmondta: fiatal politikus, mindamellett van már bizonyos tapasztalata és felelőssége az RMDSZ-ben.

Székely Sziget a Zetelaki tónál

Nyolcvannyolc éve szigetként él a székelység egy hatalmas, idegnyelvű tenger közepén. Mivel a magunk urai vagyunk, semmi állami támogatásra nem számíthatunk, és képesek vagyunk egy tiszta nemzeti rendezvényt szervezni, ahol nem szólnak bele a programba olyan emberek, kiknek a székely-magyar nemzet maradékának az elpusztítása a célja.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom növekvő erdélyi szervezeteinek igénye egy önálló erdélyi rendezvény, ezért egy olyan Székely Sziget szervezése a célunk, melyen reményeink szerint olyan barátságok, kapcsolatok alakulnak, erősödnek meg melyek hosszú távon a székely-magyar nemzet újraépítését segítik elő.

Sziget vagyunk, dacolva a környezetünk világpusztító hullámaival, amely hullámok ma már nemcsak partjainkat mardossák, hanem beszivárogtak, betörtek házaink közé, földjeinkre, hegyeinkbe, belvizeinkbe, rothasztják hajdan dicső nemzetünk lelkét, szellemét. Köztünk is akadnak szép számmal, akik ezen az ingoványon akarnak egyensúlyozni. Erősödő nemzeti ifjaink nem egyensúlyozni akar, hanem megfogni a lapátot, vedret, és ha kevesen is, de százszoros erővel emelni gátakat, erősségeket, homokzsákot homokzsákra rakni, hogy a Székely Sziget örökké megmaradjon. Az év minden napján rakjuk a homokzsákokat. Az év néhány napján a hegyeket mozdítjuk meg. A júliusban életre hívandó első Székely Sziget erős szikla lesz a tengerben.

A sziget a következő programokkal várja az érdeklődőket:

· előadások

· hagyományőrzés

· kézműves foglalkozások

· őseink által ránk hagyott fegyverekkel való megismerkedés

· koncertek

· gyereksarok

· nemzeti túlélő verseny

· borbemutató

· könyvbemutató

További információk a http://www.szekelysziget.ro/ oldalon olvashatók.

Földre került a megyezászló Háromszéken (Éles szóváltás Tamás Sándor és a prefektus között)

Ideges hangulatban kezdődött a Kovászna Megyei Tanács tegnapi ülése: Tamás Sándor és a prefektus éles szóváltásba keveredett a megyezászló miatt. A megyeháza gyűléstermében ugyanis — amelyet közösen használ a prefektusi hivatal és a megyei tanács — az önkormányzat ülése előtt a prefektusi hivatal szervezésében zajlott egy összejövetel, ennek végeztével pedig a bevonuló tanácstagok meglepődve vették észre, hogy a megye zászlaja a földre került.



A következő pillanatokban az önkormányzat elnöke által behívott Codrin Munteanu prefektust hallhatták, amint felemelt hangon, idegesen magyarázza Tamás Sándornak, hogy jobb lenne a megye fejlesztésével foglalkozni, mire ez utóbbi szintén hangosan vágott vissza, hangsúlyozva: a lobogó az önkormányzat leltárában szerepel.

Az incidenst követően a megyei tanács elnöke elnézést kért kollégáitól az emelt hangért, majd kifejtette: azt még el tudja fogadni, jóllehet nem ért vele egyet, hogy a kormánymegbízott mindig leveszi a román és az európai uniós zászló mellől Kovászna megye hivatalos lobogóját, de azt már nem, hogy minduntalan elfelejti azt visszatenni. Szerinte tisztelettel kellene viszonyulni ezekhez a szimbólumokhoz annál is inkább, mert a zászló használata szabályos és törvényes, a kormány is jóváhagyta a rajta szereplő címert, és az önkormányzat is elfogadta tavaly.

Az egy éve megalakult önkormányzat ülésén egyébként a képviselők döntöttek többek között a tej-kifli program lebonyolításáról, a kulturális pályázatokat elbíráló bizottság összetételéről, a szociális gondozással foglalkozó civil szervezetek támogatásáról.

Székely önkormányzati nagygyűlés szeptemberben (Ülésezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum)

Szeptember 5-ére Székelyudvarhelyre hívja össze az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. Erről tegnapi ülésén döntött az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF).



Mint ismeretes, a székely parlament előfutáraként emlegetett testület ― mely a székelyföldi választott magyar önkormányzati vezetőket és képviselőket tömörítené, pártállástól függetlenül ― összehívását a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte. Az európai parlamenti választások előtt az RMDSZ és az EMNT felkarolta a kezdeményezést, május 23-ára szerették volna összehívni a nagygyűlést, végül azonban a kampányra hivatkozva elhalasztották. Szerdán egyébként az SZNT újabb közleményben buzdított a testület összehívására.

Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: a nagygyűlésen Székelyföld autonómiájáról szóló kiáltványt fogadnak el. Hangsúlyozta: részt vesznek majd az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt helyi és megyei tanácstagjai, polgármesterei és alpolgármesterei, illetve független magyar önkormányzati képviselők. ,,Reméljük, hogy a gyűlésen megjelenik az RMDSZ minden önkormányzati képviselője, körülbelül 2000 személy, illetve mintegy 500 személy az MPP részéről. Reméljük, hogy egységesen döntünk majd a Székelyföld autonómiáját érintő kiáltványról" ― mondta. Szándékai szerint a szeptemberi közgyűlést egy hasonló fórum követi majd a Székelyföldön kívüli magyarok vezette helyi önkormányzatok képviselőinek jelenlétével. Szerinte ez új szakaszát jelentené az RMDSZ és az EMNT közötti együttműködésnek. Markó Béla is kiemelte: a Kovászna, Hargita és Maros megye magyar polgármesterei, tanácstagjai részvételével zajló rendezvény kiemelt célja olyan dokumentum elfogadása, amely nagy súllyal bír a sajátos székelyföldi igények kezelésében.

A találkozón egyébként az RMDSZ és az EMNT képviselői mellett részt vettek a Miért, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet küldöttei is. Sajtónyilatkozatában Markó Béla elmondta, az EMEF résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar összefogás eredményes volt, ez mozgósító erővel hatott az erdélyi magyar közösségre, és lényegesen hozzájárult az európai parlamenti választások során elért sikerhez. A tanácskozáson olyan időszerű kérdéseket is érintettek, mint például az államelnök-választás. Markó Béla kifejtette: az RMDSZ várja az EMNT támogatását az államelnök-jelölés kérdésében. Ezzel kapcsolatban Tőkés László hangsúlyozta: el kell dönteni, hogy az EMNT esetleges támogatása az RMDSZ jövendőbeli jelöltjével szemben beleérthető-e a magyar összefogás koncepciójába. ,,Meg kell vizsgálnunk, hogy az államelnöki választásokra is érvényes lehet-e a magyar összefogás keretében történő együttműködés. Erről még nem egyeztettünk, majd az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése után tárgyalunk a támogatás kérdéséről" ― hangsúlyozta.

Szó volt ugyanakkor az EMEF munkabizottságairól is, amelyek közül a legfontosabb, az autonómiakoncepció kidolgozásával megbízott munkacsoport már megalakult. Ennek szeptemberben az EMEF elé kell tárnia az első következtetéseket, azokat a dilemmákat, döntést igénylő kérdéseket, amelyek nyomán kialakítható a közös koncepció, és kidolgozhatók lesznek közös tervezetek.

Tőkés az EMEF-be várja az SZNT-t és az MPP-t

A sokféleségben az egység, egységben a sokféleség elvét kell az elkövetkezőkben is nagyon komolyan vennünk, és ennek alapján kell együttműködnünk a továbbiakban is ― jelentette ki Tőkés László. Az EMNT elnöke szerint az összefogás nem egy állapot, hanem egy folyamat, és ennek során meg kell nyerni azokat is, akik eddig az összefogáson kívül maradtak. ,,A mai tanácskozás abba az irányba mutatott, hogy ez sikerülni fog az EMEF keretében" ― mondta. ,,Reméljük, hogy az SZNT és az MPP képviselőit is sikerül megnyernünk a magyar összefogás ügyének az elkövetkező időszakban, és ők is részt vehetnek majd az Erdélyi Magyarok Egyeztető Fórumának ülésein" ― fejtette ki.

Autonómia-munkacsoport alakul

Csütörtökön tartja alakuló ülését Kolozsváron az RMDSZ és az EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) autonómia-munkacsoportja Márton Árpád és Bakk Miklós társelnökök vezetésével.

Az április 3-án megalakult fórum egyik legfontosabb munkacsoportjának feladata a különböző közösségi autonómiaformák koncepcióinak egyeztetése, egységes jogi kodifikációja és az elismertetéséhez szükséges lépések előkészítése. Az autonómia-munkacsoportba a felek a megegyezés szerint egy-egy társelnököt és három-három tagot nevesítettek. Az RMDSZ képviselői Márton Árpád, Varga Attila és Kelemen Hunor parlamenti képviselők, valamint Székely István politológus, az EMNT képviselői pedig Toró T. Tibor, a szervezet alelnöke, Bakk Miklós egyetemi tanár, valamint Orbán Balázs és Illyés Gergely politológusok.

Európai kisebbségvédelmi rendszerért (Magyar képviselők az Európai Néppártban)

,,Az önálló politizálás feltételeit fogjuk kialakítani az Európai Néppárt képviselőcsoportja, illetve a romániai néppárti delegációban, hiszen a romániai magyar közösség érdekeinek képviselete, célkitűzéseinek megvalósítása ezt követeli meg" — nyilatkozta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a néppárti képviselőcsoport alakuló ülését követően Brüsszelben.


A 264 képviselőből álló néppárti csoport alakuló ülésén Joseph Daul francia képviselő újabb mandátumot kapott a csoport élén. Megválasztották ugyanakkor a csoport tíz alelnökét is, közöttük Szájer József magyarországi fideszes képviselőt és Marian-Jean Marinescu romániai D-LP-s képviselőt, akit az RMDSZ EP-képviselői is támogattak.

Egyébként az európai parlamenti csoportok tegnap tartották első munkaülésüket. Tőkés László képviselő frakcióbeli felszólalásában utalt arra, hogy másfél évvel ezelőtt éppen kisebbségi volta miatt akadályozták meg a néppárti csoportba való felvételét. Ugyanakkor a frakció támogatását kérte egy átfogó európai kisebbségvédelmi rendszer kialakításához.

Sógor Csaba képviselő leszögezte: a kisebbségi kérdés megfelelő kezelése ugyanolyan fontos, mint a gazdasági válság vagy a klímaváltozás okozta kihívások.

Hátrányos megkülönböztetés

A kormány preferenciális, diszkriminatív pénzosztása ellen szólalt fel tegnap az alsóház ülésén napirend előtt Kelemen Hunor. Az RMDSZ-es képviselő szerint a kabinet politikai alapon osztja ki a pénzeket, a szövetség polgármesterei által vezetett települések pedig egy lyukas garast sem kaptak.


„Nem tudom, önök tudatában vannak-e annak, hogy minden egyes mozdulatukkal a többség és kisebbség közötti bizalmatlanságot mélyítik ezekben a megyékben, intézkedéseikkel a hátrányos megkülönböztetést támogatják" — szólt a kormánypárti képviselőkhöz Kelemen Hunor, majd kitért a Boc-kabinet minisztereinek székelyföldi látogatásokon elhangzott ígéreteire, melyek olcsó szemfényvesztésnek bizonyultak. „A következő kolbász- vagy más székelyföldi ételkóstolás alkalmával önök személyesen is elmondhatják: Tisztelt magyar honfitársaink! Nem kapnak egy megveszekedett garast sem az infrastruktúra fejlesztésére, az iskolák korszerűsítésére, mert…, és itt sorolják fel azokat az okokat, amelyek arra késztették önöket, hogy kihagyják ezeket a településeket a kormányhatározatból" — mondta a képviselő, emlékeztetve: a tárcavezetők nem csak azt ígérték, hogy nem fogják a magyar adófizetőket hátrányosan megkülönböztetni, hanem útra, hídra, iskolára, kórházra, regionális fejlesztésre, társadalmi méltányosságra ígértek támogatást. „Az RMDSZ tiltakozik a kormány eljárása ellen, és felhívja az önök figyelmét arra, hogy a D-LP és az SZDP vezette településeken kívül is van élet. Ott is élnek emberek, akiknek joguk van a méltányos életkörülmények megteremtéséhez, a tartalékalap pedig nem Boc és Geoană urak pénztárcája, amellyel kényük-kedvük szerint rendelkezhetnek" — szögezte le.

EBA TÁMAD

Nehezen viseli a gyűrődést a friss európai parlamenti képviselő, Elena Băsescu. Miután tudomására jutott, hogy Surján László egy elektromos körlevélben hívta fel az Európai Néppárt képviselőinek figyelmét: Románia elnökének lánya apja nevének köszönhetően jutott mandátumhoz, s effajta nepotizmust nem kellene támogatniuk, az ifjú hölgy éles hangon támadni kezdte Andreea Vasst, Boc kormánytanácsosát, volt európai parlamenti képviselőt, Theodor Stolojan pártfogoltját, miszerint ő Surján kebelbarátja, s együtt sütötték ki ellene e ,,merényletet". Andreea Vass cáfolta a vádat. Kü­lönben a Băsescu lány néppárti tagságát az RMDSZ-képviselők is elfogadják, miközben emlékeztetik román kollégáikat, hogy két évvel ezelőtt a román néppárti parlamenti csoport megakadályozta Tőkés László felvételét a frakcióba.

Elutasított indítványok

A közigazgatás témájában a szenátusban benyújtott indítvány után tegnap újabb két hasonló dokumentumot utasítottak el a honatyák — ezúttal a képviselőházban.


Az Önök ígérték, mi fizetjük, mondják el az igazságot című indítvány kezdeményezői azt kérték a kabinettől, hogy a Nemzetközi Valutaalap által Románia számára nyújtott kölcsön feltételeit hozzák nyilvánosságra, a másik dokumentumban pedig azzal vádolták a kormányt, hogy a tudományos kutatást lehetetleníti el, oly kevés pénzt fordít erre a célra. Mindkét indítványt elsöprő többséggel szavazták le, az ellenzéki liberális és RMDSZ-es honatyákon kívül csak néhány kormánypárti — főként szociáldemokrata — képviselő voksolt a dokumentumok mellett.

Össztűz az ifjúsági miniszterre

Tovább gyűrűzik a botrány Monica Iacob Ridzi ifjúsági és sportminiszter körül: tegnap az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály megerősítette, hogy vizsgálatot indítanak ellene, a parlamentben jóváhagyták egy vizsgálóbizottság létrehozását, a civil szervezetek a tárcavezető lemondását követelik, az államelnöki hivatal pedig tegnap közleményben szögezte le: valamennyi olyan minisztert felfüggesztenek tisztségéből, aki ellen bűnvádi eljárás indul. Közben a sajtó újabb részleteket tárt fel az ifjúság napja alatti, aránytalanul nagy összeg elköltéséről.



Mint ismeretes, a Ridzi elleni támadások azt követően kezdődtek, hogy a Gazeta Sporturilor sportújság megírta: a május elején, az ifjúság napja alkalmából szervezett különböző rendezvényekre aránytalanul sokat költött a szaktárca. A Cotidianul napilap tegnapi számában arról írt, hogy az eseményre meghívott könnyűzene-együtteseknek jóval kevesebb pénzt fizettek ki, mint amennyi a hivatalos papírokon szerepel, a tárca csak ennél a kiadástételnél körülbelül 45 000 euróval nem tud elszámolni. A sajtó azt is kiderítette, hogy a minisztérium az audiovizuális médiát szabályozó törvénybe ütköző módon bújtatott reklámot helyezett el különböző kereskedelmi televízióknál. Az ifjúság napi rendezvényekről szóló hírek között sugároztak olyan anyagokat, amelyekről reklámszerződések rendelkeztek.

A Nemzeti Liberális Párt közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélés és sikkasztás gyanújával a főügyészségen tett feljelentést a demokrata-liberális politikus ellen, azzal vádolva Ridzit, hogy közbeszerzési pályázat nélkül költött több mint hatszázezer eurót az ifjúság napja alkalmából rendezett ünnepségekre. Livia Săplăcan, a korrupcióellenes ügyosztály szóvivője közölte, hogy a legfőbb ügyészség átutalta a korrupcióellenes ügyészség hatáskörébe az ügyet, a nyomozók pedig azt vizsgálják, valóban történt-e visszaélés. Közben a liberálisok parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezték — ezt tegnapi ülésén megszavazta a képviselőház. A honatyák 220 szavazattal egy ellen, két tartózkodással hagyták jóvá a vizsgálóbizottság létrehozását. A voksolás előtt Ridzi is arra kérte a képviselőket, szavazzák meg a javaslatot. A bizottság feladata ellenőrizni az ifjúság napja rendezvényeire elköltött pénzeket, s megvizsgálni, a minisztérium miként válogatta ki és fizette meg az eseményeket szervező cégeket. Ridzi közölte: megvárja, hogy derüljön ki ártatlansága, majd bepereli a „rágalmazókat".

A demokrata-liberálisok közölték: nem akadályozzák a bizottság létehozását, de nem vonják meg támogatásukat miniszterüktől, akit ártatlannak tekintenek. Vasile Blaga, az alakulat főtitkára leszögezte: ha kiderül, hogy a miniszter mégsem ártatlan, a demokrata-liberálisok a mentelmi jog megvonását is megszavazzák. Tegnap egyébként az államelnöki hivatal közleményben szögezte le: Traian Băsescu államfő következetes marad az alkotmány előírásaihoz, és minden olyan kormánytagot felfüggeszt tisztségéből, aki ellen az illetékes intézmények bűnvádi eljárást kezdeményeznek.

Közben egyre többen követelik a miniszter lemondását. Míg hétfőn a sportújságírók utcai rendezvényen gúnyolták ki a tárcavezetőt, kérve távozását, tegnap a több neves civil szervezetet tömörítő Koalíció egy tiszta kormányzásért követelte Monica Iacob Ridzi lemondását.

Politikai rövidlátás a magyar intézményvezetők eltávolítása

Rövidlátásnak minősítette a kormánypártok magatartását Markó Béla RMDSZ-elnök, aki a szenátusban a közigazgatás témájában benyújtott egyszerű indítvány kapcsán elhangzott felszólalásában a magyar nemzetiségű intézményvezetők tömeges elbocsátása ellen emelte fel szavát hétfő este. A dokumentumot az ellenzéki liberális és RMDSZ-es szenátorok nyújtották be a decentralizált intézmények vezetőinek tömeges eltávolítása ellen tiltakozva.


Az ellenzéki törvényhozók azt követelték a kabinettől, hogy vessen véget a leváltási folyamatnak, amely főleg a közvetlen állami irányítás alatt álló helyi intézmények elsősorban magyar, kisebb mértékben román liberális vezetőit érinti. A dokumentum benyújtói hangsúlyozzák, hogy eddig ezekbe az intézményekbe nem politikai, hanem szakmai alapon neveztek ki embereket, így helytelennek tartják, hogy a mai kormánypártok mégis pártpolitikai alapon cselekszenek. A dokumentum végül csak 28 támogató szavazatot kapott, 71-en pedig ellene voksoltak.

„Árulják el, mire való ez a rövidlátás, amellyel gyakorlatilag minden magyar szakembert lecseréltek az intézmények éléről, és olyan megyékben is, mint Hargita és Kovászna, ahol 85, illetve 75 százalékos az ott élő magyarság aránya, a legjobb esetben is 10—15 százalékos arányban maradtak magyar nemzetiségű igazgatók és aligazgatók ezekben az intézményekben?" — tette fel a kérdést szenátor kollégáinak Markó Béla, majd mintegy válaszként hozzáfűzte: „Igaz, hogy ezek a szakemberek nem segítettek volna önöknek pártjaikat adminisztrálni, cserébe viszont nagyon jól kezelték volna a térségben felmerülő problémákat." Markó szerint önmagában is súlyos, hogy az említett intézmények helyzetét politikai szempontoknak vetik alá, és a helyi közigazgatást érintő kérdésekben központosítják a döntéseket. Ezek a lépések eleve ellentétben állnak az ígért decentralizációval — adta értésre az RMDSZ elnöke. E folyamatnak az etnikai következményei még súlyosabbak — tette hozzá —, ugyanis a magyar tisztviselők tömeges leváltása hosszú időszakra megmérgezheti az etnikumközi kapcsolatokat Romániában.

Csíkban ünnepli a trikolórt Băsescu?

honline
2009.06.23

Értesüléseink szerint Csíkszeredába érkezik pénteken Traian Băsescu román államfő, programja ezúttal egy katonai parádén való részvételre korlátozódik. Június 26. ugyanis a román lobogó ünnepe, az elnök ezen a napon adná át a Csíkszeredában állomásozó 61. hegyivadász dandárnak a harci zászlót. Csíkszereda önkormányzatát az elnöki hivatal nem értesítette a látogatásról.

Nyolc hónappal azt követően, hogy Sólyom László magyar államfővel együtt részt vett az ’56-os forradalom csíkszeredai megemlékezésén, a hét végén várhatóan újra a megyeszékhelyre érkezik Traian Băsescu. A román államfő látogatásának hírét Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos lapunknak sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem kívánta. Ennél határozottabbak voltak a csíkszeredai hegyivadász-alakulatnál, ahol a vizitre készülnek ugyan, de pontos választ a Cotroceni-palotából ők sem kaptak. „Még nem biztos, hogy lesz elnöki látogatás – válaszolta lapunk megkeresésére Laurenţiu Andrieşei őrnagy, a 61. hegyivadász dandár közkapcsolatokért felelős tisztje. – Ha azonban a magas rangú vendég részt vesz az ünnepségünkön, azt is a katonai szabályok szerint tartjuk.” Június 26. a román trikolór ünnepe, és amint azt Andrieşei magyarázta, ekkor kapja meg az alakulat a bátorságot jelképező harci zászlót is. „Katonai szempontból két hasonló esemény, jelentőségük azonban különbözik” – tette hozzá az őrnagy, vázolva az ünnepi programot is, melyen többek között felvonulás, a román katona szobra előtti tisztelgés és zászlófelvonás lesz.

„Megalázott magyarok”
Băsescu esetleges látogatását, katonai parádén való részvételét nem fogadják kitörő örömmel az elöljárók. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere például lapunktól értesült a várható vizitről, de – amint fogalmazott – nem is érdekli az. „Tőlem fel is út, le is út. Băsescu október 23-án számomra megmutatta, hogy nincs mit kezdenünk vele. Ősszel más jelöltet keresek magamnak, elég volt belőle az öt év” – fogalmazott a városvezető.

Korodi Attila RMDSZ-es képviselőt némiképp megdöbbentette az államfő tervezett látogatása. „Ha eljön Csíkba, és katonai parádén vesz részt, túlzott jelentőséget tulajdonít a katonaságnak. Főleg olyan körülmények között, amikor a Székelyföld folyamatos militarizálási folyamaton megy keresztül, a hadsereg és csendőrség létszáma növekszik, és ez tudatos betelepítést jelent, akkor ezt a látogatást csak a székelyföldi magyarság megalázásaként és megszégyenítéseként tudom értékelni” – fogalmazott a HARGITA NÉPÉnek Korodi. Szerinte a tavasszal tett látogatása óta, „melyen az államfő fűt-fát megígért”, semmi sem teljesült. Korodi meglátásában a látogatás, főleg az elnökválasztás évében „egyértelmű jelzés a román társadalom egy rétegéhez, mellyel akár a nagy-romániás szavazókat akarja megszólítani”.

Băsescu és az autonómia
Traian Băsescu az utóbbi négy év alatt több alkalommal megfordult Székelyföldön, egy-egy látogatásán több merész kijelentést is tett a székelyföldi autonómiával kapcsolatban. Tavaly ősszel például Csíkszeredában még meglehetősen árnyaltan fogalmazott, mondván: „A közös jövőről is beszélnünk kell, ennek érdekében pedig jóvá kell tenni a múlt hibáit. Mindenki szabadságvágyát tiszteletben kell tartani, mindnyájunknak jogunk van megőrizni kultúránkat, nyelvünket, szokásainkat.” Az államfő hozzáfűzte, hogy itt is olyan autonómiára van szükség, mint az ország más térségeiben, e téren pedig adós maradt a jelenlegi kormány.

Néhány hónappal később, idén februárban hivatalos látogatást tett magyar partnerénél, Sólyom Lászlónál. Akkor röviden, de annál egyértelműbben fogalmazott: Soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön, Románia egységes nemzetállam. Majdnem két hétre rá Băsescu Kovásznára indult, de Predeálon még megállt egy kicsit autonómiázni, és kijelentette: az alkotmány első cikkelye szerint lehetetlen a területi autonómia. Az elnök szerint egyes politikusok ebben a témában félrevezetik a Székelyföldön élőket. „Kötelességemnek érzem az embereknek elmagyarázni, hogy nem kezdeményezhetnek alkotmányellenes cselekedeteket” – mondta az államfő. Kovásznára megérkezve ama meggyőződésének adott hangot, miszerint az RMDSZ keveset tett Székelyföld fejlesztéséért, amíg hatalmon volt, de ő megígérte, támogatni fogja a székelyföldi infrastruktúrafejlesztéseket. Az alkotmánymódosítás kapcsán visszafogottabban fogalmazott, ezúttal nem azt mondta, hogy kizárt dolog az egységes nemzetállam fogalmának megváltoztatása, hanem hogy kevés ennek a valószínűsége.

Lemondott Tőkés László

Lemondott püspöki tisztségéről Tőkés László – a leköszönő püspök hatáskörét már első, csonka mandátuma alatt átruházta helyettesére.

Lemondott püspöki tisztségéről Tőkés László, aki 1990 óta vezette a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet (KREK), derül ki az európai parlamenti képviselői mandátummal is rendelkező püspök sajtóirodájának nyilatkozatából. Tőkés már 2007 decemberében átruházta püspöki jog- és hatáskörének gyakorlását Csűry Istvánra, azt követően, hogy független jelöltként EP-képviselői mandátumot nyert a két évvel ezelőtt rendezett romániai európai parlamenti választásokon. Csűry helyettes püspökként irányította az egyházkerületet. Tőkés Lászlónak 2010-ben járt volna le püspöki mandátuma, de azt akarta, hogy teljes értékű vezetősége legyen a KREK-nek, mivel a június eleji romániai EP-választáson újabb, ezúttal ötéves brüsszeli képviselői mandátumot nyert. Tőkés László megfogalmazásában „nem volna való, hogy továbbra is fenntartsuk a »felemás« helyzetet”. 2007-ben nem látszott, mi fog történni 2009-ben, ezért akkor ez a lépés szükségesnek mutatkozott, de ma már lezárult az első fejezet, és sem szükségesnek, sem indokoltnak, sem helyesnek nem tartja ezt a felállást. A KREK Közgyűlése elfogadta Tőkés László lemondását. Ezután egy hónapos „felmondási” idő következik, amely alatt Tőkés lezárja a rendszerváltás óta tartó püspöksége időszakát. Majd időközi választáson egy teljes jogkörű püspököt választanak egy évre, utána 2010 októberében az egyházkerület kebelében általános tisztújításokra kerül sor, melynek alkalmából megválasztják a teljes – hatéves – mandátumú új püspököt.

Marosvásárhelyi Napok tizenharmadszorra

Sátorerdők, zeneszigetek, gyerekrendezvények, kiállítások, vidám és ünnepélyes pillanatok – a június 22–28. között zajló XIII. Marosvásárhelyi Napok programja az eddigi éveknél színvonalasabbnak ígérkezik. A kulturális és sporttevékenységekben gazdag rendezvénysorozat részleteiről tegnap sajtótájékoztatón számoltak be a megyeszékhely alpolgármesterei. A színes kínálatból a magyar vonatkozású rendezvényeket ismertetjük.

Hétfő délután 5 órától a Bolyai Alkotótábor két budapesti résztvevőjével – Páger Lászlóval és Mindák Gergellyel – találkozhat a közönség. 20 órakor a Tamacisza Kulturális Egyesület Füstbe ment terv című Petőfi- estjére kerül sor, ugyanekkor kezdődik a nyári színpadon a hagyományos Miss Marosvásárhely szépségverseny.

Kedd délelőtt 11 órától a Tamacisza Huncut Mátyáska című magyar nyelvű bábelőadására várja a gyerekeket a Kádárok bástyájába, 17 órakor a Kultúrpalotában nyílik meg a Bolyai Alkotótábor tárlata, ezzel egy időben a Lorántffy Zsuzsanna Alapítvány székhelyén festészeti és kerámiakiállítás nyílik. A hagyományos magyar nótaest kedden 18 órakor kezdődik a nyári színpadon, fellép: Buta Árpád, Eötvös Mária, Gyárfás István, Kilyén Ilka, Koós Éva, Ördög Miklós, Ritiu Krisztina, Szabadi Nóra, Szilágyi Sándor, Viola Gábor, Vásárhelyi Prodán Miklós.

Szerda délelőtt 11 órakor újra a legkisebbeké a Kádárok bástyája, ezúttal a Tamacisza Ákombákom visszatér című bábelőadásának tapsolhatnak a gyerekek. 17 órakor a Bernády Házban a Kecskemét Baráti Társaság szervezésében fotókiállításra kerül sor. A díszpolgári és Pro Urbe díjakat 18 órakor adják át a Kultúrpalota Tükörtermében. Idén ez utóbbi kitüntetés többek között Józsa Katalint, a Kecskeméti Ifjúsági Otthon igazgatóját, dr. Szabó Bélát, a csíkszeredai magyar konzulátus főkonzulját és Zala László amerikai mérnököt illeti meg. Szerda este 8 órakor a Bolyai líceum udvarán az LGT Emlékzenekar és a Groovy Base Band zenéjére mulathat a város apraja-nagyja.

Csütörtök délelőtt 11 órakor turisztikai vásár nyílik a Grand Hotel előtti téren, a szálló konferenciatermében pedig turisztikai témájú előadásokat tartanak. A Rózsák terén és a Győzelem téren 12 órakor kezdődik a gazdasági termékek vására. 13 órakor a Vártemplom előtt Marosvásárhely elöljárói átveszik Zalaegerszeg város ajándékát, egy haranglábat, amelyet a Vártemplom gótikus terme előtt helyeznek el.

A Marosvásárhelyi Napok hivatalos megnyitójára szintén csütörtökön 18.30-kor kerül sor, a városháza – vár útszakaszon haladó díszfelvonulás után. A várbeli rendezvénysorozat nemzetközi népzenei műsorral kezdődik, melyen a magyarországi Barabás Izolda és Laci Betyár is fellép.

Péntek délelőtt a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban tartják a hagyományos aranylakodalmat, délután pedig egy új helyszínnel, a Somostetővel gazdagodik az ünnepi tér. Itt 17 órától népi együttesek, bábszínészek és kirakósátrak veszik birtokba a terepet. Szintén 17 órától kezdődnek a koncertek a vár színpadán, fellép többek között a Titán és az Első emelet. 18 órakor sanzonestre kerül sor a Kultúrpalota nagytermében. Pénteken 19 órakor kezdődik a háromnapos nemzetközi dzsesszfesztivál a Színház téren. Itt péntektől vasárnapig magyarországi (Aranguru, Brando Quartet, Váczi Eszter Quartett), romániai (a helyi Jazz for Fun, Turya Classical Group, Fanfara Transilvania CUGIR, Alex Man da Vinci Music Experience, ACT JAZZ, Academic Jazz Quintet), szerbiai (Bule Family), franciaországi (Nicolas Folmer Quartet) és olaszországi/dániai (Sinestetic Jazz) együttesek szórakoztatják a műfaj kedvelőit.

27-én, szombat délelőtt 10 órakor a Sütő András Baráti Egyesület megkoszorúzza Sütő András sírját a református temetőben, majd 11 órakor a Bernády Házban megemlékező előadást tartanak, melyen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészei részleteket adnak elő Sütő Káin és Ábel című darabjából. Szintén szombat délelőtt 9 órakor a Somostetőn nemzetközi főzőversenyre kerül sor, ugyanitt 11 órakor a Tamacisza Kulturális Egyesület bábelőadással kedveskedik gyerekeknek. Az esti programban többek között sanzonest (a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban, 19 órakor) és színházi előadás (a Szomorú vasárnap a Tompa Miklós Társulat előadásában a Nemzeti Színházban, 19 órakor) szerepel.

Vasárnap délelőtt 11 órakor a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban díjazzák a kiváló eredményeket elért marosvásárhelyi iskolásokat, 11 órakor a Somostetőn interaktív gyerekprogramok kezdődnek. 18 órakor a Stúdióban Bálint Márta, Marosvásárhelyről elszármazott színművésznő bemutatja Én, szegény Sudár Anna című előadását. 19 órakor a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban az Azért vannak a jó barátok című operettet magyarországi színészek adják elő. A vár színpadának utolsó fellépője a Culture Beat. Éjfélkor tűzijáték fényeinél zárul a XIII. Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat.

Nagy Székely Ildikó
Népújság

Ezer Székely Leány Napja 2009

Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint az Ezer Székely Leány Alapítvány a hagyományokhoz híven, idén is megszervezi július hó első szombatján – 2009. július 4-én, szombaton – az Ezer Székely Leány Napja rendezvénysorozatot.

A rendezvény programja magába foglalja a hagyományőrző csoportok, a települések képviseleteinek székely ruhába öltözött lovas és fogatos felvonulását a városban, majd az ünnepi szentmisét a csíksomlyói kegytemplomban, és az egésznapos műsort a csíksomlyói Nyeregben.

Ebben az évben különösen nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a részvételre, elsődlegesnek tekintettük a minél népesebb csoportok meghívását és fogadását minden helységből. A színpadi műsor idejének korlátozottsága következtében lehetetlen minden néptánccsoportnak külön fellépési lehetőséget biztosítani, azonban a csoportos mulatság, táncok, játékok, foglalkozások keretében mindenki bekapcsolódhat a nagy, közös ünnep megvalósításába.
A program szervezői az ünnepi műsort úgy állították össze, hogy a színpadi szereplésre felkért csoportokon kívül minden résztvevő bekapcsolódhasson a közös táncba, az együtt ünneplésbe.

Felhívással fordulunk minden székelyföldi hagyományápoló csoporthoz, székely ruhával rendelkező fiatalhoz és lélekben fiatalhoz, vegyenek részt az Ezer Székely Leány Napján, jelenlétükkel, viseletükkel járuljanak hozzá a rendezvény célkitűzésének megvalósításához.

Szeretettel várjuk a székely néphagyományunk tisztelőit a csíksomlyói Nyeregbe!

A szervezők nevében,
Antal Attila
alpolgármester

Bolyai Mementó

A Bolyai Egyetem felszámolásának ötvenedik évfordulójára emlékeznek Kolozsváron. A rendezvénysorozat a Bolyai Mementó konferenciával a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, június 19-én, pénteken reggel 10 órakor kezdődik. Szervező Somai József, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesület elnöke.

A délelőtti előadásokat Bodó Barna egyetemi docens moderálja, sorrendjük a következő:

10.30: Görömbei András, MTA határon túli tudományosság bizottsági elnöke: Magyar egyetem és tudományosság fontossága kisebbségi helyzetben

Balázs Sándor ny. egyetemi tanár: Út az egyesítésnek nevezett felszámoláshoz

Csetri Elek, az MTA kültagja: Csendes Zoltán, a Bolyai Egyetem áldozata

Dávid Gyula irodalomtörténész: Otthonunk: a tudás – anyanyelven. Szabédi László emlékezete.

12:00: Iskola a határon, a Bolyai Egyetem múltja és jövője c. esszépályázat díjátadása

12:30: Könyvbemutató, Fehér Könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról. Bemutatja: Bakk Miklós egyetemi docens és Somai József felelős szerkesztő.

13:20: Kónya Hamar Sándor, volt EU-parlamenti képviselő: Állami magyar egyetemet!

A Memento 1959 c. kisfilm bemutatása. Készítették: Páskándiné Sebők Anna Memento és a Tofilm Stúdió.

A program második felében, 14 órától állófogadásra hívják az érdeklődőket, majd a kommunista rezsim Bolyai-ellenes tevékenységének áldozatul esett Csendes Zoltán és Szabédi László sírjainak megkoszorúzására kerül sor a Házsongárdi temetőben 16 órától.

A megemlékezés-sorozat záróakkordjaként egy előláncot szerveznek kolozsvári ifjúsági szervezetek este 8 órától. Az élőlánc a Babes-Bolyai Tudományegyetem Farkas utcai főépületét veszi körbe. A fiatalok célja, hogy a Babes és a Bolyai egyetemek jogtalan egyesítésről megemlékezzenek, és felhívják a figyelmet arra, hogy közösségünk fejlődésének záloga az anyelven történő okatás bölcsödétől az egyetemig, az önálló állami magyar egyetem létrehozása.

Szervezők az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT), a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ).

Nagy Magyarország-Új történelmi magazin a palettán

A 89 évvel ezelőtti trianoni békediktátum a központi témája a június 4-én megjelent Nagy Magyarország című új történelmi magazinnak – írja a tortenelemportal.hu oldal. A fiatal történészek által szerkesztett újságban olyan neves szerzők is publikálnak, mint például Gergely Jenő egyetemi tanár, Raffay Ernő történész, Bogár László közgazdász professzor vagy Szőcs Géza, az egyik legjelentősebb kortárs erdélyi magyar költő. Az, hogy a lap konzervatív szemléletmódot képvisel egyedinek mondható, nyomdatechnikai arculata viszont modern, sok képpel, könnyen áttekinthető tördeléssel, közérthető szerkesztéssel.

A Nagy Magyarország egy olyan szellemi-kulturális műhely szerepét kívánja betölteni, amelynek fő feladata a magyar történelem sarkalatos kérdéseinek és fordulópontjainak objektív, egyszersmind a magyar vonatkozásokra hangsúlyt fektető elemzése. A kéthavonta megjelenő újság missziójának tekinti a Kárpát-medence magyar történelmének újrafelfedezését, tabuk nélküli tárgyalását. Említést érdemel az a tény is, hogy a második világháború óta ez a legjelentősebb próbálkozás egy konzervatív történelmi lap létrehozására.

Kövér László: Polgári társadalmat építeni a kommunista rendszer működtetőivel nem lehet

Demokráciát, polgári társadalmat építeni azokkal, akik a kommunista rendszert kiépítették, fenntartották, működtették, nem lehet — jelentette ki Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke a Nagy Imre újratemetése című, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány által rendezett konferencián.



Kövér László szerint elsősorban nem Orbán Viktoron és nem a Fideszen múlt, hogy a rendszerváltozás utáni új rendszer mégis egy újabb történelmi hazugságra épült. Mint mondta, bár a húsz évvel ezelőtti, június 16-i politikai küzdelmet az ellenzék, a Fidesz Orbán Viktor beszédével megnyerte, és megóvta a mártírok méltóságát, sajnos, a június 17-től kezdődő elmúlt húsz évet azok nyerték meg, akikkel szemben az egynapos csatát megnyerte az ellenzék. Az, hogy a következő húsz év ne ilyen legyen, még a Fideszen is múlik — szögezte le a politikus, aki Orbán Viktor húsz évvel ezelőtti beszédéből idézett, miszerint ,,a ma vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat, és visszakényszerítettek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelyből most újra megpróbálunk kiutat találni. Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk, a mai fiataloktól a jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt, ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz, vagy ki tudja, hány évünk is ott fekszik". A Fidesz választmányi elnöke szerint Orbán Viktor akkori bölcs szavai előrevetítették, hogy nem egy egyszeri aktus jelenti majd a rendszer meghaladását, mint ahogy nem is az első ciklus kormányának feladata lesz ez. Mint mondta, a rendszer meghaladása mindenki lehetséges összefogása mellett húsz-, vagy még többéves közös nemzeti feladat lett volna, ám ma lejárt a húsz esztendő. Innentől kezdve a gyermekeink, unokáink húsz vagy ki tudja, hány esztendeje pereg tovább — fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint a Fidesz feladata, hogy ezt a húsz esztendőt lerövidítse. Az Orbán-beszédben elhangzottak mellett lehet másik értelmezése is annak, hogy ki vagy mi fekszik a hatodik koporsóban — mondta Kövér László, hozzátéve: eszerint az üres koporsóban azok a ,,névtelen" mártírok fekszenek, akik nem voltak a pártellenzék tagjai. Mint mondta, az újratemetési aktus egy régi küzdelem újrakezdését jelentette, amely az ,,akié a múlt, azé a jövő" szellemében zajlott.

Kövér László szerint az, hogy a jelképes üres koporsóba odakerülhettek nem kommunisták, antikommunisták, politikai küzdelem eredménye volt. Ennek a fő kérdése: kié 1956 forradalom és szabadságharca, vajon a kommunisták alkalmasak-e arra, hogy a saját hibáikat, bűneiket jóvátegyék, vagy az általuk megtaposott, megnyomorított, alávetett népnek is van joga felkelni saját méltóságáért — hangsúlyozta ez ellenzéki politikus.

Kövér László még egy magyarázattal szolgált arra, hogy ki vagy mi feküdt az üres koporsóban. Mint mondta, a hatodik üres koporsó nem csupán névtelen mártírok szimbolikus teste, abban a Kádár-rendszer is ott feküdt. A választmány elnöke szerint az akkori pártállam tagjai és ellenzéke között csak ebben az egyben volt konszenzus, ám míg az ellenzék az egész rendszert akarta eltemetni, a pártállam tagjai csak a múlt bűneit, a belőlük származó hasznot már nem.

Az ’56-os forradalom mártírjaira emlékeztek

Koszorúzással, gyertyagyújtással, konferenciával és koncerttel emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira tegnap, Nagy Imre néhai miniszterelnök és társai újratemetésének 20. évfordulóján Budapesten. A megemlékezések sora délelőtt a Vértanúk terén, a néhai miniszterelnök szobrának megkoszorúzásával kezdődött. A megemlékezés idejére a teret lezárták, a helyszínre csak a meghívottakat és az előzetesen regisztrált újságírókat engedték be.



Nagy Imre szobránál elsőként Sólyom László köztársasági elnök, Bajnai Gordon miniszterelnök, Szili Katalin házelnök és Pálffy Ilona, az alkotmánybíróság főtitkára helyezte el a közjogi méltóságok közös koszorúját. Őket Nagy Imre családjának és barátainak képviselői, a politikusról elnevezett alapítvány és társaság, az ’56-os szervezetek, majd a kormány több tagja, szocialista, továbbá szabad demokrata politikusok követték.

A megemlékezések a Hősök terén a Hősök Emlékköve megkoszorúzásával folytatódtak. A történelmi zászlók bevonulása után az emlékműnél elhelyezték koszorújukat a közjogi méltóságok, a mártír miniszterelnök családja és barátai, a Nagy Imre Alapítvány és Társaság, valamint az ’56-os szervezetek képviselői.

Húsz éve a Hősök terén felállított ravatalnál százezrek rótták le kegyeletüket. Most az újratemetést térinstallációval idézték fel: a gyász fekete színe helyett piros, fehér és zöld virágok borították be az épületet, a Műcsarnok lépcsőin egykor elhelyezett hat koporsó helyére fűszőnyeg került, középen virágokkal borított dombbal, emlékeztetve a mártírokra. A téren szabadtéri kiállítás nyílt a húsz évvel ezelőtti fotókból. Ezeken elsősorban az újratemetés képei jelennek meg, de felelevenítik a magyar—osztrák határnyitás pillanatait és a harmadik Magyar Köztársaság ünnepélyes, Kossuth téri kikiáltását is.

Megemlékezést tartottak a Kozma utcai Kisfogházban is, ahol annak idején kivégezték Nagy Imrét és társait. Bajnai Gordon miniszterelnök az udvaron az 1956 után kivégzettek, Boross Péter volt kormányfő pedig az 1945 és 1956 között kivégzett mártírok emléktáblájánál helyezett el virágot. Bajnai a Kisfogház folyosóján lévő emlékkönyvbe azt írta: ,,Szolgáljon emlékül és tanulságul a jövendő generációknak e megrendítő hely és a hősök példája." Boross Péter a Kisfogház udvarán azt mondta: ez nem a hangos ünnepségek helye és ideje, azért jöttünk ide, hogy megálljunk egy percre, fejet hajtsunk, és legyünk együtt azokkal legalább gondolatban, akiket galád módon halálba küldött egy velejéig gonosz rezsim.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Mécs Imrével és Losonczy Annával közös parlamenti megemlékezésén úgy fogalmazott: az ötvenhatos vértanúk napja nem csupán az emlékezésé, sokkal inkább a halálon diadalmaskodó élet, az elpusztíthatatlan igazság és az emberi méltóság napja, és így együtt a legnagyobb közösség, a nemzet megújulásáé is. Kiemelte: ötvenegy esztendővel ezelőtt ezen a napon Nagy Imre és mártírtársai mellett az igazságot is örökre el akarták hallgattatni. Ez az a nap, amelyen húsz évvel ezelőtt megadtuk a mártíroknak a végtisztességet, ezen a napon az elmúlt rendszert is temetni kezdtük — tette hozzá.

Szili Katalin tegnap reggel a mártírok emlékére virágot helyezett el a rákoskeresztúri új köztemetőben, a 301-es parcellában. Sólyom László köztársasági elnök délután helyezte el a megemlékezés virágait a sírkertben, először a 300-as parcella emlékkövénél, majd Nagy Imre és a névtelen áldozatok sírjánál. Ezután Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József sírjánál rótta le kegyeletét.

A Fidesz—KDNP frakciószövetség nevében Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, Lukács Tamás KDNP-s országgyűlési képviselő és Koszorús László, a Fidesz elnöki stábjának helyettes vezetője koszorúzta meg Nagy Imre sírját délelőtt az új köztemető 300-as parcellájában. A politikusok megkoszorúzták az 1956-os emlékművet is.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szö­vetség a fiatalok elmúlt húsz évét jelképesen egy, az MSZP budapesti székháza elé felállított koporsóba helyezte el. A kommunista diktatúra örököseinek hatalomhoz való ragaszkodása miatt 2009-ben sem jobb a fiatalok helyzete, mint húsz évvel ezelőtt volt — mondta Rétvári Bence, az IKSZ elnöke, aki egyben a KDNP országgyűlési képviselője is.

Fél évszázada nincs Bolyai Egyetem

Élőlánccal emlékeznek a Bolyai Egyetem beolvasztásának 50. évfordulóján, június 19-én, pénteken Kolozsváron a helybeli, valamint az országos ifjúsági szervezetek. A Babeş—Bolyai Tudományegyetem Farkas utcai főépülete előtt 20 órakor tartandó tüntetésre több száz résztvevőt várnak.

Magyar nemzetpolitikai váltás kell

Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő magyar nemzetpolitikai rendszerváltozást sürgetett a washingtoni Kossuth Házban tegnap.


Az unió, Erdéllyel! című előadásában helyi magyarok előtt úgy fogalmazott: az 1989-es politikai rendszerváltozás után húsz évvel elkezdődhetne a rendszerváltozás második fejezete. Tőkés László abból az alkalomból utazott Washingtonba, hogy a Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány az idén mások mellett őt tünteti ki a Truman-Reagan Szabadságéremmel. A határok feletti nemzetegyesítés kapcsán Tőkés elmondta: megegyeztek a Fidesszel, Orbán Viktor elnökkel, hogy idén egységes Kárpát-medencei képviselet létrehozatalára törekednek. Ez azt jelenti, hogy az erdélyi három, a magyarországi huszonkét és a felvidéki két EP-képviselő nem külön képviselik közösségeiket, hanem, mint mondta: ,,összefogunk, teljes mértékben európai szellemben, hiszen mindannyian európai polgárok vagyunk, egyazon unióhoz tartozunk". Kifejtette, hogy az egységes képviselet nyomán ,,változtatnunk kell kisebbségi politikánkon". Hasonlata szerint az eddigi kisebbségpolitika útján a magyarság olyan, mint egy szerteszabdalt sereg, ,,ha pedig összeáll a magyarság, és egyesíteni tudja erejét, akkor ütőképes sereggé válunk". ,,Arra van szükség tehát, hogy a sokfajta magyar ügy helyett egy magyar ügyben gondolkozzunk (...), a 14―15 milliós nemzetre szabjuk kisebbségpolitikánkat (...), éspedig a Kárpát-medencei magyar nemzet önrendelkezési jogának elve alapján." Azt mondta, ki kell vívni a határon túli magyar nemzeti közösségek számára is az önrendelkezés jogát a korlátozott szuverenitás alapján, ,,az autonómiák egész rendszerének a felépítése révén".

Élőlánc Sepsiszentgyörgyön

Ne hagyjuk, hogy egyetlen tollvonással lerombolják kivívott jogainkat! A megyében a közintézmények 75 százalékát magyarul nem beszélő személyek vezetik, annak ellenére, hogy Háromszék lakosságának 75 százaléka magyar nemzetiségű.

Méltányosságot akarunk szülőföldünkön, Székelyföldön! Az RMDSZ háromszéki szervezeteinek kezdeményezésére csütörtökön délután fél ötkor élőlánccal tiltakozunk a magyar intézményvezetők leváltása ellen. Találkozzunk a Tamási Áron Színház előtt csütörtökön fél ötkor! A közös ügyért, Székelyföldért!

Székelyföld hátrányos megkülönböztetése

Nemrég jelent meg a Hivatalos Közlönyben az a kormányhatározat, amely alapján májusban, a kampány teljében bonyolított le jelentős pénzelosztást a Boc-kabinet. Több mint 142 millió lejt utaltak ki a kormány tartalékalapjából, 110 milliót célirányosan, településeknek, 24,7 milliót bizonyos megkezdett munkálatokra, illetve 7,3 milliót kizárólag ortodox egyházi beruházásokra.


A székelyföldi megyékre nem volt nehéz ráakadni a hosszú listán: a legkisebb összegeknél, a legrövidebb felsorolást kellett keresni. Kovászna megyében nyolc településnek jutott a 110 millióból, legtöbbet Nagypatak kapta, 100 000 lejt, de jutott a pénzből 60 000—90 000 lej közötti összeg Bodzafordulónak, Bárkánynak, Hidvégnek, Szitabodzának, kevesebbet, 29 000 lejt kapott a demokrata-liberális vezetésű Kőröspatak, és szinte jelképes a két magyar irányítású településnek leosztott pénz: 14 000 lejt kapott Zágon, és talán az RMDSZ-es pénzosztogatások kárpótlásaként 15 000 lejt Barót. Háromszék az országos alap 0,4 százalékát kapta, még kevesebb, 0,3 százalék jutott Hargita megyének, ott is elsősorban a románok lakta településeknek. Egyetlen vasat sem kapott megyénk a célirányos 24 millióból, Hargita megyének ebből négymillió jutott, hárommillió maroshévízi beruházásokra.

Nem tartja igazságosnak a kormány pénzelosztását Tamás Sándor, a háromszéki megyei önkormányzat elnöke. Kértek pénzt, és komoly gondok sürgős megoldásánál lett volna szükség a finanszírozásra — mondotta. Példaként említette az Apáca, Ajta közötti és a bodzafordulói hidak újjáépítését, egyik sem tűr halasztást, nemcsak településrészeket, de régiókat szigetel el egymástól. A téli miniszterjárásnak és Traian Băsescu államelnök ígéreteinek csak részben lett hozadéka, egyedül Vasile Blaga miniszter állta a szavát, a községi utakra, vízbevezetésre és csatornázásokra kiutalta azt az összeget, amit Csíkszeredában megígért. Radu Berceanu közlekedési miniszter egyelőre csak két országút foltozására rendelt ki támogatást, a legfontosabb beruházások, a 12-es, Kökös—Csíkszereda közötti országút, az Ozsdola—Foksány útszakasz és a 13-as, Hidvég—Kovászna országút ígért teljes felújításáról semmit sem hallani. A tanügyminiszter ígéreteiből egyelőre annyi vált valóra, hogy kifizették a tavalyról elmaradt összegeket, de úgy tűnik, az idei beruházásokat kizárólag Bodza vidékére irányítják — tudtuk meg a tanácselnöktől.

Minden módon, nem csak politikai tisztogatással, de a pénzforrások megvonásával is igyekszik háttérbe szorítani Székelyföldet a Boc-kormány. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök megfogalmazása szerint: ,,A magyar intézményvezetők leváltása elleni tiltakozás mellett most már a hátrányos megkülönböztetés ellen is tiltakozhatunk Székelyföldön."

Újabb bizonyíték

Hiába ígérgetett fűt-fát Traian Băsescu államfő, fölöslegesen fogadkoztak a kormánypárti vezetők, hogy megmutatják, miként kell Székelyföldet fejleszteni, s bebizonyítják, hogy az RMDSZ hatalmi pozícióban is keveset tett a régióért, a valóság igen gyorsan rácáfolt zengzetes szavaikra.

Az első, nagyobb pénzelosztásnál kiderült, eszük ágában sincs bár egyetlen vasat fordítani a többségében magyarok lakta régiókra.
Válság ide vagy oda, a Boc-kormány igen nagyvonalúan nyúlt tartalékzsebébe, és majd 150 millió lejt szórt szét a kormánypártoknak kedves településeknek. Történt mindez szinte titokban, csak most, június elején, a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után került nyilvánosságra, s egyelőre nagyobb visszhangja nem volt, hisz mindenki az elnök recessziót előrevetítő riogatásával van elfoglalva. Tavaly ősszel a Tăriceanu-kabinet hasonló kampány-pénzosztogatásán hetekig rágódtak az újságírók, most, amikor nincs pénz, és félő, hogy ősszel már nyugdíjakra, fizetésekre sem telik, senkinek nem tűnik fel, hogy sok tízmillió kerül a helyi önkormányzatokhoz ,,folyó költségek fedezésére", s az összegnek negyedénél is kisebb része megy a válságban oly fontos beruházásokra. S történik ez mindannyiunk adólejeiből.

Valójában meglepő az lett volna, ha a székelyföldi megyék megkapják az arányuk szerint nekik járó összeget, ha a célirányos támogatást nem csak a néhány román többségű településre irányítják. Az elmúlt hetek történései, a magyar intézményvezetők leváltása, a néhány meghagyott szakember teljes ellehetetlenítése, no meg a költségvetési pénzek visszaosztása, a beruházások támogatásának hiánya megmutatta a román hatalom Székelyföld-stratégiáját: igyekeznek teljesen háttérbe szorítani, ellehetetleníteni a régiót. Pedig, ha kicsit is okosak, maradnak az elején meghirdetett elképzelésnél, és azt bizonyítják: nincs, amitől a magyarságnak tartania, mindent megtesznek a térség fejlődéséért, biztosított jövőnk és megmaradásunk a jelenlegi közigazgatási rendszerben. Nincs szükség autonómiára, arra, hogy mi irányítsuk dolgainkat, megfelelő módon megteszik ezt a román állam képviselői. Csalóka, ideig-óráig működő dolog, de élét vehették volna az autonómiamozgalmak megerősödésének.

Nem így történt. Lépten-nyomon bebizonyosodik, amíg Bukaresttől függ minden Székelyföldön, sok jót nem remélhetünk. Nincs súlyuk az álságos ígéreteknek, legyen szó bármiről, ami magyarokat érint: intézményvezetőkről, szakemberekről, pénzekről. Igazolódik, hogy erősítenünk kell az összefogást, folytatnunk a tiltakozást, a tüntetéseket, mert egyetlen esélyünk maradt: az autonómia.

Orbán Viktor a Nagy Imre újratemetésének huszadik évfordulójáról

Húsz évvel ezelőtt, június 16-án Orbán Viktor még nem tudta, milyen felszabadító erejű, mély hatást gyakorolt a Hősök terén, Nagy Imre újratemetésén elmondott beszéde.


Akárkivel beszélgetek az elmúlt húsz-huszonegy évről, egy dologban mindenki hasonlít: arra, hogy hol volt, amikor én ezt a beszédet elmondtam, emlékszik, és a nagy pillanatoknak tulajdonképpen ez az ismérve — mondta Orbán Viktor egy tévéműsorban. Mint fogalmazott, nem egy magányos Charles Bronson voltam ott a Műcsarnok előtt, hanem ott nagyon sok ember volt mögöttem. Abban a pillanatban nem lehetett tudni azt, hogy a dolgok merre fognak eldőlni — emelte ki, majd az akkori esetleges következményekkel kapcsolatban hozzátette: ,,egy dolgot tudtam biztosan: ha börtön lesz a vége, nem egyedül fogok menni". Hangsúlyozta: a diktatúrákban ott kell lennie annak a végső hitnek, mely szerint nem lehet, hogy a diktatúra az emberi együttélés bármely területén jobb teljesítményre legyen képes, mint a demokrácia. Nem lehet például az, hogy a Kádár-rendszer több munkahelyet, magasabb foglalkoztatottságot tudott teremteni, mint a demokrácia. Ha így érzik az emberek, akkor rosszul működtetik a demokráciát azok, akiknek ez a dolguk — mondta a Fidesz elnöke. Véleménye szerint 2002 után bicsaklott meg a rendszerváltás, és azóta ereszkedett az országra ez a késő őszi hangulatot idéző köd és pára.

Rendszámtáblák Székelyföldért

Kicserélték a sepsiszentgyörgyi városi és a megyei önkormányzat autóinak rendszámtábláját, tegnaptól a Székelyföldet jelképező, Terra Siculorum rövidítéséből származó SIC jelzés szerepel rajtuk az eddigi JUD helyett. Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád polgármester felragasztotta a Székely Nemzeti Tanács által forgalmazott (újságosbódékban megvásárolható) SIC-es matricát is gépkocsijára.



„Egy évvel ezelőtt a frissen létrehozott székely megyék és városok szövetsége is szerepet vállalt a székely márkanév kialakításában. Úgy gondoltuk, a székely önkormányzatoknak saját identitással kell rendelkezniük, ezért egyeztünk meg Hargita megyei barátainkkal közösen, hogy minden önkormányzati autó rendszámtábláját kicseréljük, és minden gépkocsinkra feltesszük a Székelyföldet jelző lehúzóst. Ez utóbbit bárki használhatja, és arra biztatunk mindenkit, a székelyföldi szimbólumokat népszerűsítse autóján is" — mondta Antal Árpád. Gratulált az SZNT-nek a .sic legfelsőbb internetes tartománynév levédéséért, ők is támogatják, és arra kérnek mindenkit, aláírásával járuljon hozzá ennek hivatalossá tételéhez. Ezt a lépést egyelőre a székely megyék és városok tették, teszik meg, de ha a községi önkormányzatok követik példájukat, rendkívül jó néven veszik — mondotta Sepsiszentgyörgy polgármestere

A változás éve a magyarság számára

Legyen ez az év a felemelkedés, a változás és a kibontakozás éve az egész magyarság számára — mondta Tőkés László püspök, EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki a Kárpát-medencei magyarok közös európai képviseletét szorgalmazta a Fidesz XXIII., tisztújító kongresszusán szombaton Budapesten.

Tőkés László arról beszélt, hogy az európai parlamenti választáson elnyert három mandátummal az erdélyi magyarság politikai súlya messze meghaladja számbeli súlyát. Később úgy fogalmazott: újból bebizonyosodott, hogy Erdély nem a románoké, hanem azoké, akik lakják: így a magyaroké is.

Tőkés úgy vélte: ez az év a változás éve lehet, feltámadhat előre eltemetett múltunk. ,,Azt kívánom, hogy legyen ez az év a változás, a felemelkedés és a kibontakozás éve egész magyarságunk számára" — tette hozzá. Hangsúlyozta: összesen 27-en lesznek magyar képviselők a Kárpát-medencéből, és ,,ezzel már lehet valamit kezdeni". Mint mondta, a szlovák parlament rendkívüli figyelme Orbán Viktor iránt, valamint Románia hasonló figyelme Sólyom László iránt rávilágít arra, hogy milyen fontos a Kárpát-medencei magyar képviselet megvalósítása az Európai Parlamentben.

Tőkés László megjegyezte, hogy az EU-ban hallunk például a cigányok és a melegek jogairól, helyesen, de a magyarokról senki nem beszél. Ezért van hát szükség a közös magyar képviselet létrehozására és megerősítésére — jelentette ki. Erős Európában reménykedünk, amely érvényesíteni tudja a kisebbségek jogait, és erős Magyarországban reménykedünk, amely érvényesíteni tudja erejét és akaratát a határon túli részeken, európai üggyé avatva a magyarok ügyét — fogalmazott. Szerinte a két világháború utáni diktátumok korrekciója válik lehetővé az európai egyesítés folyamatában, így az unióhoz való csatlakozásnak nagy a nemzetpolitikai tétje. ,,Ha semmi más haszna nem volna, akkor ez önmagában is megérné" — mondta Tőkés László.

Székely hagyományőrző motorostalálkozó

A Flagellum Dei M. C. ― Isten ostora nevet viselő motorosklub péntektől vasárnapig a kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ katrosai Evita szabadidőközpontjában tartja a második, Csillagösvény székely hagyományőrző motorostalálkozóját, melyen a szervezők véleménye szerint több mint ötszáz hazai és magyarországi motoros és mintegy ezer érdeklődő vesz részt.

A motorosfelvonulásra tegnap délután Kézdivásárhelyen került sor (felvételünkön), a tábori programból a népművészet, néptánc és népzene sem fog hiányozni. Lesz nemezelő-, fazekas-, kovács-, bútorfestő-, kádár-, fafaragó-, rézverő-, bőrdíszműves-bemutató, és fellép a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes. A jurtát idén is felállítják, a székely népviselet mellett az ősmagyarok viseletét is bemutatják, és az íjász-, lovasbemutató, valamint a kopjadobás s bicskahajigálás sem marad el.

Kormorán:Az összetartozás koncertje

Hazaszeretetünket sokféleképpen kifejezhetjük: öltözködésünkkel, tetteinkkel és – nem utolsó sorban – zenei ízlésünkkel is. Manapság egyre népszerűbbek azok a zenekarok, amelyek hagyományainkat elevenítik fel hangzásban és szövegben egyaránt.

Ennek a stílusnak úttörője az idén krisztusi korba lépett, hungarikumnak is tekinthető Kormorán zenekar, amely június 13-án, szombaton a MOM Művelődési Központban ad koncertet.

Koltay Gergely 1976-ban alapította a formációt, amely a honi zenei életben elsőként ötvözte programszerűen a népzenei elemeket a nemzetközi rock muzsika stílusjegyeivel. Dalaikban hallhatóak tradicionális népi hangszerek: a töröksíp, a hegedű, a tekerőlant, a citera, a furulya, a duda és a tárogató, amelyek együtt szólalnak meg a rock instrumentumokkal.

Az együttes tagjai az énekes Géczi Erika, egykori kajak világbajnok, Mr. Basary, akit ma már mindenki csak „Rocktorok” néven szólít, a karcos hangú esztergomi Tóth Renáta, Gáspár Álmos hegedűs az erdélyi Kézdivásárhelyről, Zsoldos Tamás, akit a szakma az egyik legjobb basszus-játékosnak tart, Nagy László, aki a dobokból csalogatja elő az ősi ritmusokat, az elektromos gitáron népzenét játszó Szabó Miklós, valamint a két legrégebbi tag: Szűts István billentyűs, aki a harmóniákat felügyeli, és Koltay Gergely, aki a dalszövegeket szerzi s a különleges dallamokat töröksípon, fuvolán, furulyán interpretálja.

A Kormorán tagjai az elmúlt években olyan modern, különleges muzsikát írnak, amely továbbra is a Kárpát-medence és a Balkán archaikus népzenéiből táplálkozik.

Elő-, avagy társ-zenekara a szombati koncerten a TransylMánia lesz, akik 2002 óta a Kormorán baráti Kör tagjai. Cseresznyés Szilamér, az együttes alapító tagja irányvonalukként az arany középutat jelölte meg: „Dalaink, feldolgozásaink szűkebb hazánkról, Erdélyről, annak történetéről, illetve történelméről szólnak. Jól meghatározott célunk van: hagyományaink ápolása, megőrzése, ezáltal a nemzeti öntudat erősítése”.

A két csapat kapcsolatáról Koltay Gergely, a Kormorán alapító tagja így beszél: „A sors úgy hozta, hogy 2002 szilveszterén a Duna tévében léptünk fel élő adásban. A műsorban Székelyudvarhelyről is közvetítettek, amelynek része volt a baróti TransylMania szabadtéri koncertje is. Ámulva hallgattuk, hogy ott, a hófúvásban egy erdélyi zenekar a mi dalainkat játssza. Utána megtörtént a kapcsolatfelvétel, többnyire az internet segítségével. Abban az évben – szintén a világhálón – alakult meg a Kormorán Baráti Kör. A TransylMania együttessel is a Kormorán Baráti Kör révén vettük fel a kapcsolatot.”

Tehát a Duna Televízió nagy szerepet játszott abban, hogy ez a két együttes, amely a nemzeti öntudat erősítését tartja elsődleges feladatának, olyan kapcsolatba került egymással, amely a mai napig fennáll.

Még három napig látogathatóak a Csiki Székely Múzeum idöszakos kiállitásai

Vasárnap estig látogathatóak a Gyárfás Jenő (1857−1925) – A Székelyek Munkácsyja és az Erdély térképei és térképészei időszakos kiállítások a Csíki Székely Múzeumban. A két időszakos kiállításra és az állandó kiállításokra csak egy belépőjegyet kell váltani. Nyitvatartási program: naponta 9-től 17 óráig.

Gyárfás Jenő, a híres háromszéki festő alkotásait bemutató tárlatot május 14-én nyították meg. Gyárfás híres festményein kívül – mint a Disznóölés vagy a Tetemrehívás – néhány olyan alkotás is látható, amely a szakma és a közönség számára egyaránt meglepetésként, újdonságként tud hatni.

Az Erdély térképei és térképészei kiállítás törzsanyagát 1544 és 1843 között kiadott, Erdélyt ábrázoló, értékes térképek alkotják. Tamás Sándor politikus másfél évtized alatt összeállított magán-gyűjteményében olyan neves térképkészítők munkáival találkozhattunk, mint Sebastian Münster, Gerard Mercator, Abraham Ortelius, Zsámboki János, Willem Janszoon Blaeu és Johann Baptist Homann.


Csíki Székely Múzeum

Székelyföld a világhálón (Aláírásgyűjtés saját internetes tartománynévért)

Háromszázezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy hivatalossá váljék a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése nyomán — a siculitas — székelység rövidítéseként — elindított .sic doméniumnév.


A kezdeményezés célja a virtuális térben is megjeleníteni Székelyföldet, s ha sikeres lesz a bejegyzés, minden itteni honlap címének végére a .ro, .org vagy .eu helyett a .sic kerülhet majd. A doméniumnevek kiosztását és legfelső szintű felügyeletét ellátó szervezet, az ICANN május 13-án kelt írásbeli tájékoztatása szerint jóváhagyta a .sic legmagasabb szintű doméniumnevet, ám a hivatalos elfogadás egyik fontos feltétele bizonyítani: az adott területhez kötődő személyek nagy számban egyetértenek a kezdeményezéssel. Ezért indították útjára az internetes aláírásgyűjtést a www.pontsic.org honlapon. Tegnap délig négyezren támogatták a javaslatot. A kezdeményezők bíznak benne, néhány hónap alatt meglesz a szükséges számú aláírás, és 2010 első negyedévétől a .sic lesz Székelyföld internetes tartományneve. ,,A székely autonómiatörekvés egyik állomásaként, győzelmeként értékelhetjük, hogy a világhálón országok, autonóm régiók, kulturális közösségek között Székelyföld önálló entitásként jelenik meg" — vélik a kezdeményezők, akik szerint a világban szétszórtan élő székelyek összefogásának jelképe is lehet az új doméniumnév.

EMI tábór Gyergyóban augusztus 5-9 között

Idén is sor kerül az Erdélyben immár legnagyobb nyári ifjúsági rendezvénynek számító EMI-táborra Gyergyószentmiklós mellett. Akárcsak az eddigi években, más témakörök mellett idén is előadások tucatjai foglalkoznak a magyarság múltjával, jelenével és jövőjével, esténként pedig a legkiválóbb nemzeti rockzenekarok szórakoztatják az egész világról oda sereglő fiatalokat és magukat fiatalnak érzőket, de számtalan más tevékenység és szórakozási lehetőség is színesíti a tábor mindennapjait.

A tavalyi évben napi összesítés szerint több mint 15 ezer látogatót számlált az EMI-tábor, meghaladva ezzel a hasonló jellegű erdélyi rendezvények látogatottságát, s idén az eddigieknél is érdekesebb programokat állítottak össze a Kárpát-medencei nemzeti érzelmű ifjúság számára. Az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett rendezvény a tavalyi évhez hasonlóan a Gyergyószentmiklós melletti Hétvirág panzió területén zajlik majd, és öt napig tart.

Olyan előadók tisztelik meg a tábort jelenlétükkel, mint Bakay Kornél, Bartha József, Becsey Zsolt, Bodó Barna, Borbély Imre, Egyed Ákos, Erőss Zsolt, Csép Sándor, Gaudi-Nagy Tamás, Gergely István (Tiszti), Hetesi Zsolt, Jankovics Marcell, Kallós Zoltán, Kosaras Péter Ákos, Morvai Krisztina, Lovas István, Pörzse Sándor, Raffay Ernő, Somai József, Szidiropulosz Archimédesz, Tőkés László, Vincze Gábor, Vukics Ferenc, Vona Gábor, Wittner Mária - és a sor folyamatosan bővül.

Néhány a témák közül: a magyarság eredete, kurultaj, délvidéki magyarverések, nemzetstratégia, a református egyház helyzete 1945 után, Bolyai Egyetem, székely történelem, a belső-magyarországi rendszerváltozás, pártépítés Jobbik-módra, szórvány, egyház és nemzet, Trianon, autonómia, nemzeti jogvédelem, Rongyos Gárda.

Az esti szórakozásról szerdán a Transylmania és a Kormorán, csütörtökön az Ismerős Arcok és a Beatrice, pénteken a Kárpátia és a Patrióta, szombaton a Knock Out, a Dalriada és a Zanzibár, vasárnap pedig a Hungarica, a Moby Dick és Kalapács gondoskodik, de lesz táncház is.

Az előadósátoron kívül lesz hagyományőrző jurta, ökumenikus Keskeny út sátor, EMI- és társalgó sátor, művészsátor, gyereksátor, valamint film- és borsátor.

Ezek programjai a többi részlettel együtt elérhetőek az www.emitabor.hu/erdely honlapon.

Az Erdélyi magyarság ereje

A magyar választók megértették a szolidaritás üzenetét, az összefogás rendeltetését, célját, így sikerült az RMDSZ-nek ilyen előzménytelen, közel kilencszázalékos eredményt elérnie az európai parlamenti választásokon — jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök.


Szerinte ez tulajdonképpen határozott válasz a kormány intézkedéseire, arra, hogy tovább folytatódik a magyar intézményvezetők eltávolítása az állami hivatalokból. Az utóbbi két év európai és bukaresti parlamenti választásain alulmaradt szélsőségesek felemelkedése is a kormánykoalíciónak tulajdonítható, az alacsony választási részvétel és a gazdasági válság, valamint az általános európai tendenciák sem háríthatják el a Boc-kabinet felelősségét — vélekedett. Miután kifejezte meggyőződését, hogy az erős brüsszeli képviselet nem csak a sajátos kisebbségi, hanem általános romániai kérdések megoldásához is hozzájárul, az RMDSZ további feladatait sorolta. Esetleges saját államelnökjelölt indításáról a Szövetségi Képviselők Tanácsának június 27-i ülésén döntenek a területi elnökökkel, RMDSZ-es politikusokkal és a civil szférával történő konzultáció után. Folytatják az együttműködést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal is.

Százkét évesen elment szavazni

A mikóújfalusi Dobricza Gyula bácsinak nem kellett különösebben megmagyarázni, miért kell minden magyarnak ott lennie a vasárnapi választáson.

Amikor megkérdezték, miért ment el szavazni, azt mondta: példát akartam mutatni a nálamnál fiatalabb nemzedéknek!

Hat megyében elsők

A magyar összefogás listája hat megyében végzett az első helyen a június 7-i EP-választáson: Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar megyében a legtöbben a tulipánra szavaztak.

Az RMDSZ neve alatt futó lista Hargita megyében az érvényes szavazatok 89,39 százalékát gyűjtötte be, 40,1 százalékos részvétel mellett. Ugyanott az SZDP 3698 szavazattal második, a D-LP 2390 szavazattal harmadik lett. Maros megyében 74 516 szavazatot (49,31%) szerzett az RMDSZ és az EMNT közös listája, ezzel magasan a legjobb eredményt érték el az indulók közül; az SZDP 23 376, a D-LP 19 979, az NRP 12 634, az NLP 12 019 szavazatot kapott. Szatmár megyében szintén nagy előnnyel vezet a magyarság: 37 516 vokssal 39,64 százalékot ért el, miközben a többi párt mindegyike húszezer szavazatnál kevesebbet gyűjtött be. Bihar megyében a tulipán 27,53 százalékkal lett első (utána a D-LP következik 23,66 százalékkal, majd az NLP, és csak negyedik az SZDP), Szilágy megyében pedig 29,55 százalékot összesített a magyar lista, és 11 százalékos lemaradással követi az SZDP.

Jónak mondhatók a Kolozs megyei eredmények is, ahol a magyar összefogás listája 22,51 százalékkal második lett (a D-LP mögött), Brassó megyében pedig negyedik, de ott a nyolc százalék körüli magyarság a szavazatok bő tíz százalékát adta le. Az országos összesítés szerint a D-LP tizennyolc, az SZDP tizenhét megyében végzett első helyen, az NLP és az NRP sehol.

Huszonheten képviselik a magyarokat Brüsszelben

Kilenc uniós államban szembetűnően megerősödtek a szélsőjobboldali politikai erők. A helyzet aggasztó, de szakértők szerint nem jelent veszélyt. Masszív távolmaradás jellemezte a június 4-7. között rendezett európai parlamenti választásokat.

Az Európai Parlament 736 képviselői helyéből legtöbbet, 263-at (35,73%) az Európai Néppárt szerzett meg, míg a szocialisták 163 mandátumra (22,14%) tettek szert az EP nem végleges adatai szerint. Harmadik helyen a liberálisok végeztek 80 mandátummal (12,74%), a zöldek csoportja pedig 52 képviselőt (7,06%) küld Brüsszelbe. A Nemzetek Európája Szövetség (35 5,61%), az Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal 33 (5,22%), a Függetlenség és Demokrácia Csoport 19 mandátumot tudhat magáénak. A maradék 91 EP-képviselői mandátum olyan politikai alakulatok között oszlik meg, amelyek nem tagjai a jelenlegi frakcióknak. Az ideiglenes adatok szerint az unió szintjén 42,8%-os volt a választási részvétel. A legmagasabb részvételi arány Luxemburgban (91%) volt, de Belgiumban is 85 százalék ment el szavazni. A legkisebb arányban a szlovákok szavaztak (19 százalék). Alacsony volt még a részvétel Lettországban (20%), valamint Lengyelországban, Csehországban és Romániában is (mindegyikben 27% körül).

A románoknak még egyharmada sem szavazott
A Központi Választási Iroda hétfőn délután már végleges adatokat közölt a romániai EP-választásokról. Eszerint a szavazatok 31%-át a PSD-PC, 29,7%-át a PD-L, 14,5%-át a PNL, 8,9%-át az RMDSZ, 8,6%-át a PRM 4,2%-át pedig Elena Băsescu szerezte meg. Romániában valamivel több mint 5 millió állampolgár élt szavazati jogával, ami a választásra jogosultak 27,67%-át jelenti. Az államelnök független jelöltként induló lánya még vasárnap este bejelentette, hogy visszatér a PD-L soraiba. Még aznap a párt székházához ment, ahol a párttagsági formaságokat is lerendezték.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke közleményben mondott köszönetet a szövetség listáját, a Magyar Összefogást támogató szavazóknak. „Köszönettel tartozunk ezért a romániai magyar közösségnek, amely példát mutatott összefogásból" - áll a közleményben.

Magyarok Európában
Magyarországon a Fidesz-MPP elsöprő győzelmet aratott, megszerezve a szavazatok 56,37 százalékát, amivel 14 jelöltjét juttatta európai mandátumhoz. A kormányzó MSZP a szavazatoknak csupán 17,37%-át tudhatja magáénak, és mindössze 4 képviselője ül majd az EP-ben. Egy képviselővel több, mint a legnagyobb meglepetést szolgáltató Jobbik csoportnak, amely a szavazatok 14,77%-ának birtokában három jelöltjét küldi Brüsszelbe. Bokros Lajos az MDF egyetlen mandátumot szerzett jelöltje, a párt a szavazatok 5,3%-át szerezte meg. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője levélben arra kérte a Fidesz és az MDF vezetését, hogy semmilyen körülmények között ne működjenek együtt a Jobbikkal. A Jobbik térnyerése a szlovákokat is nyugtalanítja.

A Magyarország által delegált 22 EP-képviselő mellett a Romániában és Szlovákiában mandátumhoz jutó magyar politikusok fogják az elkövetkező öt évben képviselni a Kárpát-medencei magyarok ügyét Brüsszelben. Az anyaországi 22 képviselő voksa az RMDSZ három képviselőjének - Tőkés László, Winkler Gyula, valamint Sógor Csaba -, illetve a Magyar Koalíció Pártja részéről Bauer Edit és Mészáros Alajos szavazataival egészülhet ki az összmagyar kérdéseket érintő döntésekben. Ilyen értelemben tehát a Kárpát-medencei magyarságot 27-en képviselik majd az Európai Parlamentben.

Három magyar képviselőnk lesz

Végleges eredmények szerint továbbra is három képviselője lesz az erdélyi magyarságnak Brüsszelben; tegnap délelőtt még valószínűnek látszott a negyedik mandátum is, ám a központi választási iroda délutáni bejelentése szerint Szilágyi Zsolt nem erősíti ezúttal egy csapatban a magyar összefogás listáján újraválasztott Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba munkáját

Maradt tehát a háromfős külképviselet, szinte pontosan megismételve a két évvel ezelőtti eredményt. Akkor az RMDSZ-lista - a választás után rögtön visszavonult Frunda György nevével az élen - 5,52 százalékot, a függetlenül pályázó Tőkés László pedig 3,44 százalékot ért el, ami összesen 8,97 százalék - idén pedig 8,92 százalék. Ez nem ugyanannyi szavazót jelent: 2007-ben 459 462 személy választott magyar képviselőt, 2009-ben 431 739. Kevesebb szavazattal (419 094, azaz 8,65 százalék), de szintén három képviselőt küld az Európai Parlamentbe a Nagyrománia Párt is, és mivel a függetlenként induló, 4,22 százalékos népszerűséget (204 280 igent) elért Elena Băsescu visszatért pártjába, azonos számú, tizenegy-tizenegy mandátuma lesz a vasárnapi választáson 31,07 százalékkal, azaz másfél millió szavazattal első helyen végzett SZDP-KP szövetségnek (ebből nyolc szociáldemokrata és három konzervatív képviselő), és 29,71 százalékot (1,438 millió voksot) kapott a Demokrata-Liberális Párt is (amely az államfő lánya nélkül tíz helyet foglalhatna el). A Nemzeti Liberális Párt 14,52 százalékkal (702 964 szavazattal) öt mandátumra jogosult, de elvész a Kereszténydemokrata Parasztpártra leadott 70 427 voks (1,45 százalék), a Pavel Abraham független jelöltet támogató 49 864 szavazat (1,03 százalék), valamint a Polgári Erő által összesített 19 436 pecsét (0,40 százalék). A vasárnapi választáson 5 035 297 polgár vett részt, a választásra jogosultak 27,67 százaléka. Az érvénytelen szavazatok aránya 3,86 százalék (194 621).