Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult; a http://www.allampolgarsag.gov.hu/ címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze.

2009. július 31., péntek

Magyarfalusi napok, hetedik alkalommal



Ismét magukra öltik ünnepi viseletüket Magyarfalu hagyományápoló lakói. A magyar nyelvterület legkeletibb bástyájában hetedik alkalommal rendezik meg a falunapokat. Olyan három napot terveztünk, amelyen úgy a gyerekek, mint a felnőttek, úgy a helybeliek, mint a vendégek, úgy a szórakozásra, mint a pihenésre vágyók egyaránt megtalálják a számukra a megfelelő programot, elfoglaltságot.

A helybeliek és az idelátogatók megcsodálhatják a környező falvakból, Erdélyből, Magyarországról vagy más tájakról érkezők előadásait. Az elmúlt években számos ismert személység tisztelte meg jelenlétével az ünnepséget, olyanok mint Sebestyén Márta, Kóka Rozália, Gerák Andrea, Kilyén Ilka, Borbáth Erzsébet, Kozma Imre atya, Sára Sándor, vagy mint a néhai Deák András és mások. A szervezésben a helyiek közül a bátrabbak, mint például Gatu Clara, Budó Lina, Pogár Laci szívesen bekapcsolódnak és önzetlenül részt vállalnak a munkából és az is örvendetes hogy, a számuk évről-évre növekedik.


VII. MAGYARFALUSI NAPOK

Program

Július 31., péntek

09. 00 Megnyitás (bemutatkozás, ismerkedés)

10. 00 Gyermek programok (gyöngyfűzés, agyagozás, rajz)

13. 00 Ebéd

15. 00 Sport (vetélkedők) és egészség (programok)

19. 00 A magyarfalusi hagyományőrzők Guzsalyos bemutatója: lakodalmi előkészület

20. 00 Táncház


Augusztus 1., szombat

09. 00 Hagyományos lakodalom-bemutató

12. 00 Gasztronómia Magyarfaluban (galuskatöltés, kozonáksütés)

15. 00 Ebéd

16. 00 Fanfara de la Bacioia. Zenei élet az egykori Magyarfaluban

20. 00 Falusi bál, rezesbandával


Augusztus 2., vasárnap

09. 00 Népmese, népdal és versmondó verseny a magyarfalusi Avǎdǎni Róza mesemondó emlékére

12. 00 Keresztszentelés a Magyarfalusi Gyerekek Házánál

13. 00 Ebéd

15. 00 Gála. Fellépnek magyarfalusi, moldvai, erdélyi és magyarországi előadók

20. 00 Tábortűz, táncház

A programok során fellépnek még vendég előadók: Forróvalváról -Antal János és tanítványai -, Székelyudvarhelyről -Nagy Magyari Zoltán, Nagy Magyari Júlia és Zoltáni Csaba- és Egerből az Egri Hagyományőrző Együttes.

Őszinte hála és tisztelet a rendezvénysorozat támogatóinak:

Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya – Budapest
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Egri Csángó Baráti Társaság

Tüntetés értük, de nélkülük



Egyetlen helyi roma sem vett részt csütörtökön Csíkszeredában azon a tüntetésen, amelyet a bukaresti székhelyű Romani Criss roma civil szervezet és annak több társegyesülete tartott. Pedig – a szervezők szerint – éppen értük és a köztük, valamint két alcsíki település magyar lakossága között nemrég kirobbant konfliktus miatt vonultak utcára.


„Nem as erósaknak” – állt azoknak a tábláknak az egyikén, amelyeket végighordozott Csíkszeredában az a mintegy hetven roma fiatal, aki a Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban nemrég kirobbant konfliktus miatt szervezett tüntetést. „Menjetek dolgozni” – jött mintegy válaszként a felirat az egyik csíkszentmártoni férfi kezében tartott tábláról. „Minek jöttetek ide? Tanítottátok volna meg eddig jó néhány társatokat, hogy ne lopjanak” – kiabált a tüntetők irányába egy másik csíkszentmártoni férfi, miután kivette szájából a sípot. Az alcsíki településről ugyanis mintegy tucatnyian gyűltek össze, hogy sípolással fejezzék ki nemtetszésüket a felvonulók ellen.


Erőltetett mosoly


„Mi csak az emberi jogok betartását és az interetnikus konfliktusok megszüntetését követeljük” – magyarázta lapunknak Cezara David, a megmozdulást szervező Romani Criss bukaresti szervezet egyik vezető tagja. Szerinte ugyanis elfogadhatatlan, hogy az alcsíki romák féljenek a helyi lakosságtól, emiatt pedig az erdőben keressenek maguknak menedéket. Nevetségesnek tartotta ugyanakkor azt a megállapodást is, amelyet Csíkszentkirályon kötöttek a magyar és roma nemzetiségű lakosság képviselői, és amely olyan feltételeket szab a cigányoknak, amelyeket David szerint képtelenség teljesíteni. „Mi az, hogy az építési engedély beszerzése az egyik feltétele ottmaradásuknak? Ilyen rövid idő alatt sehol sem lehet ilyet beszerezni Romániában” – háborgott a Romani Criss tagja. A szervezet egyébként múlt héten az RMDSZ bukaresti székháza előtt tartott tüntetést ugyanezekkel az érvekkel.

„Van egy középső ujjam számotokra, csak most nem mutatom” – szólt vissza ingerülten egy târgu jiu-i férfi a járókelőknek, amikor azok magyarul küldték őket haza. Pedig a tüntetés elején éppen a békés párbeszéd és tolerancia jegyében osztogattak mindenkinek egy-egy szál margarétát és uniós zászlót az ország több városából – Konstancáról, Brassóból, Craiováról, Bukarestből – érkező romaszervezet-tagok. Aztán a csíkszeredai polgármesteri hivatal elé mentek, majd a Testvériség sugárúton és Petőfi utcán való felvonulásuk után a prefektúra és a megyei tanács épülete előtt tüntettek némán. „Hol hagytátok a koldus gyerekeiteket?” – szólt oda nekik magyarul egy helyi nő, a felvonulók pedig – anélkül, hogy értették volna a kérdést – csak hajtogatták románul: köszönjük, köszönjük. Aztán a Majláth Gusztáv Károly téren hirtelen összefutottak a rendet biztosító csendőrök, és hat, maszkkal eltakart arcú fiatalt vezettek el: ellentüntetést szerveztek. Később kiderült, a fiatalok a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) aktivistái, rájuk 2000 és 4000 lej közötti büntetést szabtak ki a rendfenntartó szervek.


Etnikai konfliktus helyett szegénység


,,Engem személy szerint nem lep meg, de nem is örülök a hasonló magatartásnak. Várható volt, hogy a konfliktus kirobbanásához vezető társadalmi jelenségek nyomán ilyen megnyilvánulások lesznek. Ezek a fiatalok viszont nincsenek tudatában annak, hogy a tüntetők malmára hajtották a vizet, akik éppen azt akarták elérni, hogy intoleránsaknak minősítsenek minket” – reagált a HVIM-tagok megmozdulására Antal Attila csíkszeredai alpolgármester.

Egy Olaszországból Craiovára érkezett, roma ügyekkel foglalkozó önkéntes fiatalember szerint egyébként nem meglepő, hogy voltak ellentüntetők is. Azt viszont furcsállja, hogy a két alcsíki település magyar lakossága önbíráskodásba kezdett. Felvetésünkre, miszerint Olaszországban is számos példa volt hasonló cselekedetekre az utóbbi időben, éppen a néhány román állampolgár által elkövetett bűncselekmények okán kialakult románellenesség miatt, Marco azzal védekezett, hogy országa nem jó példa erre, mert ott a sokáig tartó fasiszta uralom még ma is érezteti utóhatását. Az olasz fiú egyébként ugyanazt hajtogatta, mint a tüntetést szervezők, például hogy nem szabad etnikai konfliktusoknak lennie.

„Nem beszélhetünk etnikai konfliktusokról, hanem szociális gondokról. A szegénység mindennek az oka. Egyébként éppen a szentkirályi romák ismerték el, közülük több mint nyolcvanan írták alá azt a dokumentumot, amelyben kijelentik, hogy a faluban nincs semmilyen interetnikus konfliktus. Ők most azért nem akartak részt venni a tüntetésen, hogy ne kavarják fel a vizet” – mondta a tüntetés végén Jóni Géza, a Hargita megyei Roma Párt elnöke. Csíkszentkirályon egyébként lapunk is felkeresett néhány roma családot, ők pedig azt mondták, azért nem mentek el tüntetni, mert már kibékültek a helybéliekkel, nincs értelme szítani a parazsat.

Kelemen: Provokáció ez a tüntetés


Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke provokációnak nevezte a Romani Criss által Csíkszeredában szervezett demonstrációt. A szövetség államfőjelöltje azzal kapcsolatosan is állást foglalt, hogy hasonló ügyekben miért nem szerencsés, ha a magyar közösség is megosztottá válik.

„Fölöslegesnek tartom, hogy különböző szervezetek más településekről 50-60 embert hozzanak Csíkszeredába egy demonstrációra. Ráadásul ezek a szervezetek semmivel nem járultak hozzá, hogy a csíki településeken kialakuljanak a békés együttélés feltételei. Azokból az európai forrásokból, amelyeket ezek a szervezetek különböző programokra kaptak, a Hargita és Kovászna megyei roma közösségek semmit sem láttak. Ez a tüntetés egyszerűen provokáció, az olyan feliratokkal, mint amiket tegnap láthattunk Csíkszeredában, nem lehet megoldani semmit. („Az etnikai tisztogatás az első lépés a területi autonómiához?”) Tüntessenek Bukarestben a kormány épülete előtt, és vegyék rá a saját etnikumukhoz tartozó közösségeket a normakövető magatartásra, mert csíkban a székely ember törvénytisztelő ember” – mondta Kelemen.

A csíki településeken kirobbant cigányprobléma megosztotta a magyar közösséget is. Elsősorban a média és a helyi közigazgatási tisztségviselők között alakult ki konfliktushangulat és nyilatkozatháború. Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor lapunk kérdésére azt mondta, „a politikusoknak nem érdemes hadakozniuk a médiával. Természetesen semmilyen körülmények között nem lehet elfogadni azt sem, hogy valaki a nyilvánosság előtt egyetlen embert is állatnak nevezzen, de ismétlem, ebben az ügyben nem szabadott volna kialakulnia a sajtó és a politikusok közti konfliktusnak, ráadásul olyan ügy kapcsán, mely mindkét fél számára probléma” – mondta az RMDSZ államfőjelöltje.

2009. július 30., csütörtök

Petőfi emléknap a Duna Televízióban



…„Ha férfi vagy, légy férfi,
Legyen elved, hited,
És ezt kimondd, ha mindjárt
Véreddel fizeted.
Százszorta inkább éltedet
Tagadd meg, mint magad;
Hadd vesszen el az élet, ha
A becsület marad.”…
(Ha férfi vagy, légy férfi
Pest, 1847. január)


Petőfi Sándorra emlékezik a Duna Televízió július utolsó napján, a költő halálának 160. évfordulóján. A hazájáért életét is feláldozni kész költő és forradalmár ismereteink szerint 1849. július 31-én a segesvári csatában lelte hősi halálát.

„A mi szabadságfogalmunk negyvennyolcban született, és makulátlan tisztasággal egyetlen lélekben fogalmazódott meg, Petőfiben. Mert úgy kezdődött a magyar nemzet nagy szabadságküzdelme, hogy 1848. március 15-én Petőfi, a nemzet költője a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Talpra magyar!-t (a Nemzeti dalt persze, és nem a múzeum lépcsőjén), és úgy végződött, hogy 1849. július 31-én az utolsó csatában hősi halált halt a világszabadságért.” – írja Pécsi Györgyi irodalomtörténész, a Magyar Nemzet Hétvégi Magazin című mellékletében megjelent Makulátlanul című cikkében.

Habár Petőfit senki sem látta meghalni, és a holtteste sem került elő, a legvalószínűbbnek mégis az a feltevés látszik: az 1848–49-es szabadságküzdelem mártírja a Segesvár melletti, fehéregyházi ütközetben esett el. Petőfi a nemzeti legendárium egyik központi alakjává vált, a XIX. század ötvenes-hatvanas éveitől ő jelentette a magyarság számára a nagybetűs Költő fogalmát. Élete és hősi halála legalább annyira kultusz tárgya lett, mint a költészete.

Az évfordulón, július 31-én, pénteken Petőfi Sándorra emlékezik a Duna Televízió népszerű műsora, a Kívánságkosár 11.30-tól. Beszélgetünk Pécsi Györgyi irodalomtörténésszel, a Makulátlanul című cikk szerzőjével, aki személyesen is végigjárta a költő életének fontosabb helyszíneit. Megzenésített versek, dalok, filmrészletek, idézetek segítségével állítunk emléket a hazájáért életét áldozó magyar költőnek. Utolsó versét, a Szörnyű időt Bács Ferenc szavalja majd a nézőknek.

Duna TV

2009. július 29., szerda

A prefektúra beakasztott

A közigazgatási bíróságon támadta meg a prefektusi hivatal Csíkszereda Helyi Tanácsának azon határozatát, amelynek értelmében a megyeszékhely bejáratainál elhelyezendő helységnévtáblákra székely rovásírással is felírják Csíkszereda nevét.

A határozat megsemmisítését kérő prefektúrai indoklás szerint a helyi tanács határozata törvénytelen, ugyanis a vonatkozó jogszabályok szerint azokon a településeken kell elhelyezni a kisebbségek nyelvével is feliratozott helységnévtáblákat, ahol az adott nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A bírósághoz benyújtott dokumentum rámutat, a 2002-ben végzett népszámlálás adatai szerint Csíkszeredában mintegy 150 személy vallotta magát székelynek, így ezek számaránya nem nyújt törvényes jogalapot a székely rovásírásos feliratozáshoz – jelentette az Agerpres. A prefektusi hivatal jogászai szerint a rovásírásos felirat ugyanakkor diszkrimináló jellegű lenne más kisebbségekkel, például a szászokkal és a cigányokkal szemben, hiszen az ő számarányuk sem haladja meg a 20 százalékot.
A bíróság szeptemberre tűzte napirendre az ügy tárgyalását.

Kiknek nem tetszik az EMI-tábor?

Hevesen támadja a román és a magyar sajtó egy része az Erdélyi Magyar Ifjak augusztus 5. és 9. között Gyergyószentmiklóson esedékes táborát, valamint Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, mivel az önkormányzat támogatja a rendezvényt.


A támadások sorát az Új Magyar Szó napilap indította el Közpénzek a szélsőjobbnak című július 15-i anyagában, kifogásolva, hogy a Hargita Megyei Tanács támogatja az EMI-tábor megszervezését, amelynek előadói között a magyarországi Jobbik vezetői is helyet kapnak. Kifogásainak adott hangot Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó, az RMDSZ Szabadelvű kör platformájának vezetője is, erre nyílt levélben válaszolt a szervezet, tiltakozásukat fejezve ki a szélsőséges megbélyegzés ellen. A hét elején az Evenimentul zilei napilap címoldalán jelent meg a Magyar szélsőségegesség a román állam pénzén című írás, melyben ugyancsak azt kifogásolják, hogy a Hargita Megyei Tanács 5000 lejjel járult hozzá a tábor finanszírozásához.

Borboly Csaba blogján reagált az ellene és az EMI-tábor ellen felhozott vádakra. ,,Nem hiszem, hogy székely ifjúságunk, azok a fiatalok, akik ellátogatnak az Erdélyi Magyar Ifjak táborába, szélsőséges gondolkozásúak lennének" — állítja, hangsúlyozva: többségük barátkozni, ismerkedni és szórakozni megy, nem kevesen közülük végigjárják a székelyföldi nyári táborokat. ,,Azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek, ha véleményüket nyílt vitában alakítják ki, ha megtanulnak érvelni, mérlegelni" — véli a Hargita megyei önkormányzat elnöke.

A vitába a Magyar Ifjúsági Értekezlet is beszállt. ,,Nem találunk semmi kivetnivalót abban, hogy a megyei tanács egy hagyományőrző tábort támogat" — idézi álláspontjukat az Új Magyar Szó. A Miért emlékeztet: az Erdélyi Magyar Ifjak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum tagja, a szervezet támogatta a magyar összefogás listáját is. Szerintük a magyar közösségek pénzéből a magyar öntudatot fejlesztő rendezvényeket támogatni kell.

Hasonló támadások az előző években is voltak, igaz, jórészt csak román oldalról — emlékeztetett Nemes Előd, az EMI háromszéki szervezetének vezetője. ,,A kutya ugat, a karaván halad. A táborban részt vevő fiatalok ezrei sakk-mattot adnak a néhány támadónak. Néhány, magát liberálisnak nevező hangoskodó képezi a támadók táborát, ők eltörpülnek a sok ezer résztvevő mellett. A tábor programja színvonalas, és minden magyart szívesen látunk, még a kritizáló liberálisokat is" — szögezte le a vádakra reagálva Nemes Előd. Mint mondta, évről évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, tavaly 15 000-en látogattak el Gyergyó­szentmiklósra, az idei, ötödik táborban mintegy húszezer résztvevőre számítanak.

A program még a tavalyinál is színesebb — ígérik a szervezők —, esténként fellép többek között a Kormorán, a Kárpátia, az Ismerős Arcok, a Beatrice, a Zanzibár, a Hungarica, a Moby Dick, a Transsylmania, a Patrióta, a Knock Out, a Dalriada és a Kalapács. A szórakozás mellett azonban a résztvevők számára lehetőség adódik megismerni múltunkat, kultúránkat. Az előadások témái között szerepel egyebek mellett a magyarság eredete, autonómia a gyakorlatban, a magyar tánc évszázadai, a székely történelem, pártépítés Jobbik-módra, a református egyház helyzete 1945 előtt, a Bolyai Egyetem ügye, megmaradás a szórványban, az erdélyi politikai helyzet, nemzetstratégia. Az előadók között lesz többek között Bartha József, Bodó Barna, Böjte Csaba, Csép Sándor, Egyed Ákos, Erőss Zsolt, Izsák Balázs, Jankovics Marcell, Kallós Zoltán, Kovács Lehel, Nyisztor Tinka, Tőkés László, Tulit Zsombor, Vincze Gábor, Vona Gábor, Wittner Mária.

A koncerteken és előadásokon kívül más kikapcsolódási lehetőségeket is biztosítanak: lesz művészsátor, hagyományőrző jurta, Keskeny út sátor, filmsátor, borsátor, lehet majd túrázni az Erdélyi Kárpát Egyesület szervezésében, a kicsiket pedig a gyereksátor várja.

2009. július 28., kedd

Ujgur-napot tart ma a Duna Televízió!



Július 28-án, kedden Ujgur-napot tart a Duna Televízió. Emberáldozatok, függetlenségi törekvések. Egy rokon nép küzdelme a fennmaradásáért, nyelvének, kultúrájának, múltjának és jövőjének megmentéséért. Beszélgetések, háttérműsorok, valamint dokumentumfilmek segítségével mutatjuk be nézőinknek az ujgurok múltját, s jelenlegi helyzetét, sőt a magyar-ujgur nyelvrokonság bizonytékairól is szó lesz. Műsorainkban természetesen Kína álláspontjára is rávilágítanunk.

A múlt

Kínában ma mintegy 10 milliónyi ujgur él. Az ujgurok ősei a magyarokhoz hasonlóan íjas-lovas nép voltak, akiknek kultúrájukban, szokásaikban is sok hasonló volt a miénkkel. Később a magyarok nyugatra vándoroltak, az ujgurok pedig ősi hazájuk közelében maradtak és a muzulmán hitet vették fel. Eredetileg Mongólia északi részén élhettek, a törzsük része lehetett később a hun népek által ismertté vált törzsszövetségnek. A Kr.e. 2. században vándoroltak az ujgurok a mai szálláshelyükre és alapították meg Ürümcsit. Az ujgurok sokkal inkább számom tartják a magyar-ujgur rokonságot, mint mi, magyarok. Egy küldöttségük Csíksomlyón is járt 2006-ban.

A jelen

Napjainkban a Kína területén élő ujgurok élet-halál harcot vívnak fennmaradásuk érdekében. Internetes honlapjukon (http://www.uygur.org/english.htm) a kínai hatóságok által végrehajtott kegyetlen vallatások, kínzások képeit teszik közzé. 2009. július elején zavargások törtek ki Ürümcsiben: kisebbségben lévő ujgurok támadták meg a többségben lévő kínaiakat, mert szerintük a kínai állam nem biztosítja alapvető jogaik érvényesülését. Néhány nappal később kínaiak mentek az utcákra, hogy bosszút álljanak. Hivatalos források szerint közel kétszázra tehető az áldozatok száma; a száműzetésben élő ujgurok viszont azt állítják: több ezer halottja van a zavargásoknak.

Exkluzív interjút adott a Duna Televíziónak az Ujgurok Világszövetségének főtitkára

Az Ujgurok Világszövetségének főtitkára, Ümit Hamit a Duna Televíziónak elmondta: „Ebben a nehéz időszakban azt tapasztaljuk, hogy az egész ujgur kultúra, népünk puszta léte forog veszélyben, a teljes megsemmisülés határára értünk. Nem csupán nyelvünk használatát korlátozzák a kínai hatóságok, hanem még a gondolatainkat is ketrecbe akarják zárni. Ennek egyik módja, hogy a hivatalokban kötelezővé tették a kínai nyelvet, csakúgy, mint iskoláinkban, ahol az ujgur anyanyelvű tanárok kizárólag kínaiul szólhatnak az ugyancsak ujgur anyanyelvű gyerekekhez.” Ümit Hamit szerint Magyarország, az EU tagjaként sokat segíthet nekik, de az ujgur nép léte, kultúrája, annak megmaradása vagy esetleg eltűnése, a világ számára sem lehet közömbös. „Szeretnénk ezt a kincset megőrizni a jövő számára. A magyar kormányt arra kérjük – hiszen, ha a rokonságunk távoli is, de mégiscsak azonos gyökereink vannak -, hogy az Európai Unió illetékes fórumain vesse fel ezt a kérdést, s az amerikai kormánnyal karöltve fejezze ki szolidaritását az ujgur nép iránt, felszólítva Kínát, hogy vessen véget az erőszak alkalmazásának”- fogalmazott Ümit Hamit.

Műsoraink

A nemrégiben Ürümcsiben kitört zavargások kapcsán döntött úgy a Duna Televízió, hogy egy teljes napot szentel az ujguroknak. Műsorainkban természetesen Kína álláspontjára is rávilágítanunk.

Ma a Kívánságkosár vendége volt Dr. Cey-Bert Róbert Gyula őstörténész, akivel az ujgur nép eredetéről, kultúrájáról, szokásairól beszélgettünk; valamint Dr. Horkovics-Kováts János, a Magyarok Világszövetségének németországi elnöke, a világszövetség rokon népek felé való kapcsolattartásának felelőse, aki az ujgur-magyar rokonság kérdéskörbe is bevezette nézőinket.

20:00-tól a Közbeszéd című műsorunk különkiadásban foglalkozik a témával. Vendégünk lesz Hoppál Mihály néprajzkutató, aki beavatja nézőinket az ujgur nép ősi szokásaiba, hagyományaiba. Választ keresünk arra is: létezik-e rokonság az ujgur és a magyar nép között. Jordán Gyula Kína-szakértő segítségével elhelyezzük az Ujgur Autonóm Tartomány helyét a robbanásszerűen fejlődő Kínában. Vendégünk lesz Wonke Rezső rendező-operatőr is.Terveink szerint bemutatjuk műsorunkban azokat is, akik szívükön viselik a magyarok és az ujgurok barátságát, és kiderítjük azt is, miért vesznek részt ujgurok is a csíksomlyói búcsúban. Ez utóbbiról Tőkés László EP-képviselőt kérdezzük a Közbeszédben.



Duna TV

A Székely Hadosztály emlékezete



A Székely Hadosztály emlékezete (1918–1919) címmel történelmi tárgyú kiállítás nyílik a Székely Nemzeti Múzeumban augusztus elején. A nyíregyházi Jósa András Múzeum, a Veszprém Megyei Levéltár és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár közös tárlatának megnyitója augusztus 2-án, vasárnap délután 16 órakor kezdődik a sepsiszentgyörgyi múzeum Tolerancia Termében. Az est házigazdája Boér Hunor, a kiállítást Dr. Bene János igazgató (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága) nyitja meg. Tárlatvezetést tart Nagy Szabolcs főlevéltáros (Veszprém Megyei Levéltár) és Gottfried Barna főlevéltáros (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár).

A kiállítás augusztus 23-ig tekinthető meg.

Szervezők: Jósa András Múzeum (Nyíregyháza), Veszprém Megyei Levéltár, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, Székely Nemzeti Múzeum, Kovászna Megye Tanácsa


A Székely Hadosztály emlékezete
(1918–1919)

Az Osztrák–Magyar Monarchia katonai összeomlása, a forradalmat követő kaotikus állapotok kizárták a korban szokásos hadkiegészítés eredményes gyakorlását. A fegyelem és tiszti tekintély helyét a rendetlenség és az öntudatos tiszteletlenség vette át.

Az erdélyi 38. hadosztály megszervezése is nehézségekbe ütközött mindaddig, amíg a Kolozsváron tartózkodó székely tartalékos tisztek fejéből ki nem pattant a székelyföldi toborzás ötlete. November végén indultak toborzó útra, 1918. december 1-jén már ki is gördült az első páncélvonat az ágostonfalvi állomásról, amely a székely önkénteseket vitte Kolozsvárra. Mellettük a demarkációs vonalon túlról visszavonuló nemzetőrök, csendőrök, hadapród-iskolások, tiszti különítmények, a korábban bevonultak képezték a hadosztály magvát, amely 1919 januárjában kapta a Székely Hadosztály elnevezést.

Hónapokon keresztül szolgáltak hiányos fegyverzetben, felszereléssel az aktuális demarkációs vonalon a morális erőt felőrlő tétlenségre kárhoztatva. Az április 16-án három hadosztállyal megindult román offenzívával szemben tizenkétezer ember állt egy csak tábori őrsökkel megszállt védelmi vonalon Máramarosszigettől Csucsáig. A katonai vereség elkerülhetetlen volt.

A visszavonuló hadosztály több alkalommal került összeütközésbe a vörösökkel. A Győrtelek, Kocsord, Mátészalka térségében a románokkal szemben megvívott ütközet után a Nyírségbe összevont erők helyzetét a tisztikar kilátástalannak látta. Megkezdődtek a fegyverletételi tárgyalások. A megállapodást Nyírbaktán írták alá április 26-án, a fegyverletételre Demecserben került sor. A tisztikar és a legénység nagyobb része a brassói internáló táborba került, kisebb része tovább folytatta harcát a szülőföldért a vörösök oldalán, majd betagozódott a nemzeti hadseregbe.

Bírál a nyelvészprofesszor

A pozsonyi Komensky Egyetem egyik nyelvészprofesszora szerint káros és felesleges a szlovákiai államnyelvtörvény, mert Dél-Szlovákiában a szlovákok és a magyarok gond nélkül megértik egymást.

,,A törvény a legérzékenyebb pontjukon érinti a kisebbségeket, mert kétségbe vonja a normális együttélésre és a nyelvi toleranciára való képességüket" — jelentette ki Juraj Dolník nyelvészprofesszor a Pravda szlovák napilap tegnapi kiadásában megjelent interjúban. A professzor szerint Marek Madaric kulturális miniszter anélkül készítette elő a nyelvtörvényt, hogy megismerkedett volna a valós helyzettel a nemzetiségileg vegyes régiókban. Dolník, aki Somorján lakik, elmondta, hogy a magyarok és a szlovákok együttélése a városban a törvény elfogadása előtt is természetesen, problémamentesen zajlott.

,,Senki sem vonja kétségbe, hogy az állampolgároknak joguk van anyanyelvükön információkhoz jutni. Ha tömeges problémává válna az, hogy a szlovákok nem tudják magukat anyanyelvükön megértetni például az ország déli részén, indokolt lenne a törvény. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nem így van " — mutatott rá a professzor.

Diszkriminatív a szlovák nyelvtörvény (Frankfurter Allgemeine Zeitung)

Nyílt csatában címmel a szlovák államnyelvtörvénnyel, illetve ennek kapcsán a szlovák—magyar viszonnyal foglalkozott tegnapi kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A konzervatív német napilap Magyarországról rendszeresen tudósító újságírója, Reinhard Olt budapesti keltezésű cikkének bevezetőjében arra emlékeztetett, hogy Pozsonyban — minden belső és külső intést, illetve tiltakozást figyelmen kívül hagyva — fogadták el a törvényt, amelyet Ivan Gasparovic államfő már alá is írt. Mindez — mint az újság írta — a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének, Németh Zsoltnak, továbbá valamennyi magyar párt parlamenti képviselőinek heves felháborodását váltotta ki, kudarcot vallott ugyanis minden kísérletük arra, hogy a szlovák felet a törvény rendkívül szigorú rendelkezéseinek módosítására bírják. Annak ellenére, hogy Szlovákia a tervezettel kapcsolatos viták során megígérte, módosítja a Budapest, továbbá a szlovákiai magyar kisebbség parlamenti képviselői által egyaránt kifogásolt cikkelyeket.

Reinhard Olt szerint most a magyar európai parlamenti képviselők Brüsszelben és Strasbourgban egyaránt napirendre kívánják tűzni az ügyet, meggyőződésük ugyanis, hogy nemzetállami hatásait tekintve a törvény nemcsak a kisebbségi jogokat sérti a legdurvábban, hanem azokat a nemzetközi megállapodásokat is, amelyeknek éppen ezeket a jogokat kell védeniük. És a magyar képviselők mindezt pártállástól függetlenül teszik, ami a kormányzó szocialisták és a (nemzeti)konzervatív ellenzék között évek óta mérgezett légkör miatt szinte csodának számít. A magyar parlamentben elfogadott közös tiltakozó nyilatkozat különösen a nyelvtörvényben foglalt azon alapelv ellen irányul, amely szerint az állami nyelv használata nem csupán a hivatalos hatósági kommunikáció során, de a közélet valamennyi területén kötelező, és ennek megszegése jelentős pénzbüntetéssel jár. Mindez főként a Szlová­kia déli részén élő, a lakosság mintegy tíz százalékát kitevő 560 000 etnikai magyart sújtja — mutatott rá a cikkíró.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója szerint a vitatott paragrafusok kétségtelenül diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaznak. Ennek kapcsán Reinhard Olt a többi között megemlítette: a kórházakban, illetve az egészségügyi és szociális intézményekben a magyarok csak ott beszélhetnek saját nyelvükön a személyzettel, ahol az adott körzetben legkevesebb húsz százalék etnikai magyar él.

Ezenkívül a nyelvtörvény korlátozza a földrajzi elnevezések jegyzékét. A térképeken a földrajzi elnevezéseknek a kisebbségi lakosság nyelvén történő feltüntetése kifejezetten tilos. Ez a tilalom összhangban áll azzal a 2008 decemberében elfogadott törvénnyel, amely a kisebbségi tankönyvekben való nyelvhasználatot szabályozta. A Szlovákiában élő magyarok parlamenti képviselőinek csak nehéz csatározások után sikerült elérniük azt, hogy a magyar népcsoport tankönyveiben a helységneveket a szlovák megnevezés után legalább zárójelbe helyezve magyar nyelven is feltüntethessék — emlékeztetett a tudósító, majd beszámolt arról: a most elfogadott nyelvtörvényben előírtak megszegése 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtható.

Németh Zsolt és politikustársai számára elfogadhatatlan az is, hogy a nyelvtörvény nem csupán a magánszférába avatkozik be, hanem az állami szerveket, a városokat és a községeket kifejezetten aktív szereppel ruházza fel a nyelvhasználat ellenőrzésében — írta a lap.

Szlovákiában (a szakadást megélt) Magyar Koalíció Pártja az alkotmánybíróságon szeretné elérni a ,,nyelvi rendőrség betiltását", mert a törvény nyíltan megsérti az EU alapelveit. Ha az EU vagy az Európai Bizottság nem lép közbe, Gál Kinga európai parlamenti képviselőnek feltétlenül az Európai Bírósághoz kell fordulnia — írta Németh Zsoltot idézve a tudósító, utalva arra: ez egyébként egybecseng az egyházak és a zsidó hitközség állásfoglalásával is, amelynek lényege, hogy Szlovákiában súlyosan megsértik az etnikai kisebbségek jogait.

Amennyiben az EU elfogadná ezt a törvényt, akkor az már nem a szabadság Európája lenne. Az unió létezésének az értelme ugyanis ma is polgárai szabadságának védelme — idézte a lap Németh Zsoltot.

Rongálás Marosszentannán

Ismeretlen tettesek szombatra virradólag Molotov-koktélt dobtak a Marosszentanna község központjában felállított, román, magyar és angol nyelvű, székely motívumokkal díszített információs emléktáblára, még mielőtt átadták volna.


A táblát a hét végén megtartott faluünnepély alkalmából adományozta a községnek Demeter József helybeli fafaragó. A háromnyelvű településtörténeti ismertető még nem volt felszerelve a táblára, amikor azt megrongálták. Ráduly György polgármester tájékoztatása szerint a 4700 lejre becsült pannót hivatalosan, adományozási szerződés alapján, tanácsi határozattal fogadták el. A helyi rendőrök a helyszínen fényképeket készítettek, az ügyben vizsgálat indult, már van gyanúsítottja az ügynek.

Sógor Csaba a bukovinai magyarok között



A kampány sűrűjében várta volna a maroknyi dél-bukovinai magyar az EP-képviselőt, de csak vasárnap délután ért oda Sógor Csaba — az ottaniak azonban mégis arányaikon felül szavaztak a magyar összefogás listájára: a mintegy 350 tagot számláló RMDSZ-szervezet közel 550 voksot gyűjtött be.


A dél-bukovinaiak a helyhatósági választáson meg az általános választásokon is így teljesítettek, mert a suceavai szervezethez csatlakozott a tucatnyi RMDSZ-szimpatizánsból alakított, román ajkú botoşani-i fiókszervezet, amely el is küldte képviselőjét a találkozóra. A suceavaiak között hozzávetőlegesen félszázan vannak magukat huculnak valló tagok, román ajkúak is, akik az új idők kezdetén liberális zászlóban bíztak. A maroknyi terembeli magyar között Vatra Dornei-i és Gura Humoruluiban élők is megjelentek. Sógor Csaba ismertette azt a cselekvési keretet az EP-ben, amelyben képviseletünk aktívan részt vett a korábbi másfél évben, és azokat a lehetőségeket és esélyeket, amelyeket az ősszel kezdődő új ülésszak ígér. Hangsúlyozta, hogy Írország, Spanyolország és Portugália sem indult jobb helyzetből, de közös akarattal előre tudott lépni. Az EP-ben nem nemzeti, hanem európai képviselőként tesszük a dolgunkat, de kisebbségi kérdésekben külön mondanivalónk van, és a megoldás a régiók Európája lenne: örülnénk a színes, soknemzetiségű történelmi Bukovina régiónak, Erdély régiónak, benne a közösben is maga útját járó székelyekkel — mondotta. Beszélt az RMDSZ húsz évéről, és szóba kerültek a civil szerveződések lehetőségei, pályázási esélyek, az értékek mentése — ezek között az öt, már csak a hazajárók emlékezetében élő székely falu életének a kiköltözéssel hátrahagyott relikviái.

A rendezvény végén Sógor futó látogatást tett az egykori Józseffalván — ma már Vornicenii Mari —, melynek temetőjében egy kopjafa őrzi az 1940-ben elköltözött falu népének emlékét, és a még álló, ma már az ortodox egyház használatában lévő egykori református templom és paplak.

2009. július 27., hétfő

Csángó Fesztivál Jászberényben



Zenés-táncos felvonulás, folklórműsor, viseleti és kézműves bemutatók, valamint népzenei koncertek várják augusztus 6. és 9. között a látogatókat a XIX. Csángó Fesztiválon Jászberényben.

A fesztivál négy napján bemutatkoznak csángó zenét játszó anyaországi együttesek és erdélyi hagyományőrzők is, emellett minden este táncház is lesz a Jászság Népi Együttes székházában. Érkeznek külföldi hagyományőrző együttesek is, köztük olyan, a csángókéhoz hasonló helyzetben levő népcsoportok képviseletében is, mint a franciaországi bretonok – olvasható a programajánlóban.

A szervezők tájékoztatása szerint a rendezvény fő célja, hogy bemutassa a magyar nyelvhatár legkeletibb peremén élő magyar kisebbség, a csángómagyarok mindennapjait, sajátos kultúráját, ezzel segítve őket a fennmaradásukért, hagyományaik megőrzéséért folytatott küzdelmükben.

A nyitónap estéjén Egy asszony címmel a Jászság Népi Együttes műsorát láthatják az érdeklődők. Palya Bea koncertje után Színes Világ címmel külföldi – görög, szlovén és francia – együttesek adnak ízelítőt népük folklórjából.

Kellemes kikapcsolódást ígér a szombat délutáni táncforgatag a város főterén. A hagyományos menettáncban, amelyet a Jász Lovas Bandérium kísér, több mint 500 zenész és táncos vesz részt.

Este Értékeink címmel erdélyi hagyományőrzők, majd Csángó képek címmel moldvai és gyimesi hagyományőrzők adnak gálaműsort. Nyisztor Ilona pusztinai népdalénekes csángóföldi, Antal Tibor pedig gyimesi népdalokkal érkezik. Klézséről László Legedi István virtuóz furulyajátékában gyönyörködhetnek az érdeklődők.

A „Csángóföld képekben, filmen, élőben" program részeként csángómagyarokkal folytatott beszélgetés révén ismerkedhetnek meg a látogatók a Csángóföldön, Moldvában és Gyimesben élők mindennapjaival, kultúrájával.

A fesztivál zárónapján a Viszontlátásra Jászberény címet viselő gálaműsorban erdélyi hagyományőrzők, a külföldi együttesek, a Jászság Népi Együttes és utánpótlás csoportjai lépnek fel. A rendezvénysorozatot tűzijáték zárja.

A Jászság Népi Együttes által szervezett fesztiválon lesz folkmise, amelyen a résztvevők nemzeti sajátosságaiknak megfelelően imádkoznak és énekelnek. A csángó hagyományok kiváló ismerőjének és átadójának, a klézsei Lőrincz Györgyné Hodorog Lucának emlékére külön szentmisét celebrálnak.

Kapcsolódó programként a Jász-Íjász Hagyományőrző Csapat bemutatói is színesítik a programot. Az Aprók terén a gyerekek népi játékokkal ismerkedhetnek meg, ki is próbálhatják azokat és énekversenyen is részt vehetnek.

A fesztiválhoz kapcsolódva rendezik meg a III. Magyar-Magyar Konferenciát is, amelynek témája a felcsíki székelység múltja, jelene és jövője lesz. További részleteket a www.jne.hu és a www.csangofesztival.hu oldalakon olvashatnak az érdeklődők.

A Csíkszeredai Városnapok Nyitóhangversenye



Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa s a Csíki Kamarazenekar Egyesület szervezi a Csíkszeredai Városnapok Nyitóhangversenyét.

Közreműködnek: Csíki Kamarazenekar, Nagy István Művészeti Líceum Vegyeskara, Harmónia Kamarakórus

Karmester: Ménesi Gergely – Budapest

Szólista: Orbán Katalin – Cselló – Németország

Műsoron:
J. Haydn: D – dúr csellóverseny, Hob. VIIb.2
W. A. Mozart: C – dúr Mise, KV. 167

Helyszín: Szent Ágoston templom – Csíkszereda.

Időpont: 2009 Július 30. csütörtök 19.30 óra.

„Joseph Haydn (1732. III. 31. Rohrau – 1809. V. 31. Bécs) Hob. VIIb.2 jegyzékszámú D-dúr gordonkaversenye csendül fel 2009. július 30-án.
A D-dúr gordonkaverseny 1783-ban keletkezett, ekkor Haydn 51 esztendős. Valószínűleg a neves gordonkajátékos, Anton Kraft lehetett a mű első szólistája, aki az Eszterházy zenekar tagja volt. Sokáig neki is tulajdonították a szerzőséget, hiszen a mű kézirata a XX. században került csak elő. (Egy másik gordonkaversenyről 1961-ig nem is tudtunk! Feltehetőleg 1761-ben íródott, hangneme C-dúr. Érdekesség, hogy Haydn 1765-ös Entwurf-Katalog-jában /saját maga által összeállított terv-katalógusában/ két C-dúr gordonkaversenyt isemlít!) Vajon mi minden kerülhet még elő…

A D-dúr versenymű gordonka szólama egyaránt igényli a muzikalitást és a virtuozitást. Az első tételt nagyszabású zenekari rész vezeti be, bemutatva a témákat. A főtéma, barokk hagyományt követve, ritornell jellegű, mottószerűen vissza-visszatér. Haydn zenei gondolkodására jellemző módon, e főtéma egyik jellegzetes fordulatából építkezik a lassú tétel is (nevezetesen az első ütem harmadik negyedén lévő pontozott ritmusú dallammal /szó-mi-szó/ indul a második tétel). Mindkét esetben a tonikai első fok kvintjéről indul ez a kis motívum. A finálé táncos-népies rondó 6/8-os lüktetéssel.

Salzburgban Mozart termékeny és gyakorlott egyházi zeneszerzőnek bizonyult. Tizenöt vagy tizenhat salzburgi miséje közül kilenc az itáliai utazásokat követő négy év során íródott (1773-1777). A legtöbbjük missa brevis típusú, hangvételük nagyjából megfelel az akkoriban uralkodó és elvárt stílusnak. Szintén Salzburgban komponálta C-dúr „Szentháromság-miséjét" (K. 167, 1773. június – Mozart ekkor 17 esztendős). Ez nem „rövid” mise, hiszen az eddig megszokott 300-400 ütem helyett a teljes mű 863 ütem! Különleges alkalomra készült, hiszen 6 fúvós szólamra, üstdobokra, vonósokra és szóló nélküli vegyeskarra íródott. Ez Mozart egyetlen ajánlással ellátott miséje /”In honorem sanctissimae Trinitatis”/ és egyetlen énekes szóló nélküli mise megfogalmazása. 1773-1780-ig Mozart Salzburgban legtöbb egyházi művének partitúráiba nem ír brácsa szólamot. Ennek az az oka, hogy feltevéseink szerint akkoriban a brácsák egyszerűen a basszus szólamát játszották egy oktávval feljebb. A mi előadásunk is ezt a hagyományt követi.

A mise tételei: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus (egyetlen C-dúrtól eltérő hangnemű tétel, jelesül F-dúrban komponálta Mozart) és Agnus Dei.
A Credo tétel a legsúlyosabb, hiszen több részre tagolódik (Jézus megtestesülését illetve feltámadását imádkozva Mozart még a tempókat is megváltoztatja ezeken a szöveghelyeken!). Az „Et in Siritum santcum Dominum et vivificantem” /Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben/ szövegrésznél Mozart a Szentháromság (Atya-Fiú-Szentlélek) előtt tisztelegve-térdelve az alaplüktetésen is módosít: az eddigi páros ütemből ¾-es ütemeket formál így is utalva a Szentháromságra!

„A Csíki Kamarazenekart mindig nagy örömmel vezénylem, mert eddig a legnagyobb mértékben ővelük valósult meg több ízben is az elképzelésem. Őszinte lelkesedésük, természetes zeneiségük és lélegző játékmódjuk nagy élményt fog jelenteni a hangversenyre ellátogató közönségünknek, melyen zenei magyarázatra és részletek bemutatására is sor kerül.

Magamról a legfontosabb, hogy zenei tevékenységeim mellett (vezénylés, zenekar építés Budapesten és Győrött, tanítás) feleségemmel, Patak Zitával idén szeptemberre várjuk harmadik gyermekünket".

Ménesi Gergely

Kelemen: az alkotmány nem szentírás!



Románia alaptörvényét kell és lehet is módosítani. Ahelyett, hogy idejétmúlt fogalmakhoz ragaszkodunk, a központosított állam leépítését kell célul kitűzni – jelentette ki Csíkszeredában Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.

– Húsz éve vitatja a Szövetség az alkotmány első cikkelyét, amely szerint Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Ezek közül csupán a nemzetállam fogalmával nem értünk egyet, ugyanis ott, ahol a lakosság 10 százaléka más nemzetiségű, ilyesmiről nem beszélhetünk – fogalmazott Kelemen Hunor. Az RMDSZ államelnökjelöltje a hét végén Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatót, s mint megjegyezte, a várhatóan nagyobb kolozsvári vagy marosvásárhelyi sajtóvisszhang ellenére csíki képviselőként fontosnak tartotta, hogy jelöltként először az itt élőkhöz szóljon. Kelemen voltaképpen Traian Băsescu államfő tusnádfürdői „autonómialeckéjére” kívánt választ adni. Mint fogalmazott: az alkotmány nem szentírás, hogy ne lehetne azt a valósághoz és a társadalom valós igényeihez igazítani, és hiába ragaszkodik a román politikum a nemzetállam 19. századi, elavult fogalmához, be kell látni, hogy a központosított állam fokozatos leépítése a valóban járható út. Kelemen szerint a központosított rendszer a korrupció melegágya, meggátolja a közpénzek hatékony és átlátható elosztását, az önkormányzatokat pedig „a rendszer rabjaivá és koldusaivá” teszi.

Az őszi elnökválasztások előtti programjáról Kelemen csak annyit mondott, hogy annak kidolgozása folyamatban van. Megjegyezte viszont, hogy amennyiben alkotmánymódosításra kerül sor, akkor az alaptörvénybe bele kell foglalni a kisebbségek nyelvi jogait és az autonómiát is.

Nem szélsőségesek (Erdélyi Magyar Ifjak)

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nyílt levélben tiltakoznak Eckstein-Kovács Péter és Czika Tihamér szervezetüket megbélyegzően szélsőséges jobboldalinak tituláló nyilatkozatai ellen, amelyekben látszólagos tájékozatlanságot és tudatos ferdítést vélnek felfedezni.

Helyzetüket tisztázandó közlik, hogy az EMI a csíkszeredai Budaházy melletti tüntetésben nem vett részt, és a rendezvényen nem képviseltette magát. Az EMI és a magyarországi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két különálló szervezet, amelynek rendezvényei, programja és megjelenési formái különbözőek. A két szervezet tevékenységének összekeverése tudatos zavarkeltés. Az EMI független ifjúsági szervezet, egyetlen erdélyi vagy magyarországi politikai párt mellett sem kötelezte el magát, és a továbbiakban sem áll szándékában ezt megtenni.

Az EMI táborában és különböző rendezvényein azon közéleti szereplőknek, szakértőknek, neves személyiségeknek biztosít nyilvánosságot, akik a magyarságért tevékenykednek. Az EMI radikális, következetes, de nem szélsőséges, nem kirekesztő, célja: tenni a Kárpát-medencei magyarságért. Az EMI nemzeti ügyek előmozdításáért különféle — akár politikai — szervezetekkel, csoportosulásokkal működik együtt, így lett tagja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak (EMEF) is. A Hargita Megyei Önkormányzat nem támogatója az V. EMI-tábornak, hanem partnere, ugyanúgy, ahogy Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala és több civil szervezet is.

Az EMI válaszát kézjegyével ellátó Soós Sándor elnök a továbbiakban megjegyzi, hogy az Eckstein-Kovács Péter nevével fémjelzett csoportosulás nyíltan elkötelezett partnere a magyarországi, szétesőben lévő Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ), amely párt következetesen a nemzeti érdekek elleni cselekedetekről híres, és a december 5-i népszavazáskor a NEM-re való szavazásra buzdított. Soós Sándor felkéri Eckstein-Kovács Pétert, hogy ne importálja az SZDSZ szélsőjobboldallal való riogatásait Erdélybe is, tudatos ferdítések és féligazságok mögé bújva.

,,Mi nem állunk be egyetlen párt mögé sem, maradunk független erdélyi ifjúsági szervezet" — zárja nyílt levelét Soós Sándor elnök, és megjegyzi, hogy az augusztus 5—9. között sorra kerülő V. EMI-táborba várják a szabadelvű csoportosulás tagjait is, rendezvényük nem a jobb- vagy baloldaliaknak szól, hanem a magyaroknak.

Összefogás helyett szétfogás

Elnézést a hasonlatért, de azt sem lehet érzékelni, hogy a magyarság a Kárpát-medencében maga hurkol-e kötelet keze, lába vagy a nyaka körül, vagy ebben a történelmi ítéletidőben mások fonják a nyakra való istrángot számunkra.

Felvidéken a szlovákok tesznek a nyelvünkre lakatot, az ukránok Kárpátalján — ők a maguk fölrajzi tájékozódása szerint Kárpátokon túli területként érzékelik azt, ami számunkra a Kárpátokon innen van —, szóval, az ukrán nacionalisták maradék magyar iskoláinkra robbantják rá a nyelvi Csernobilt, s eközben a román vasgárdizmus már a magyar anyák magzatait sérti és provokálja az emberi fantázia legalávalóbb és leghitványabb minősítéseivel, vannak vidékek, ahol cigányok szedik szét házunk ereszét, s eközben mi, magyarok azzal vagyunk elfoglalva, hogy bajos dolgaink ügyes egyeztetése helyett ki, hova és miként szólít bennünket a magyar megmaradás eresze alá, hogy ne folyjon a nyakunkba a magyarpusztító savas eső.

Voltak, akik az utóbbi évek romániai magyar pártosodás többszínűsödését mint az egyedül üdvözítő nemzeti boldogulás útját üdvözölték, és lám, hova jutottunk, egy közös babarongyosztás erejéig sem tudjuk az egyetértés fedele alá hozni magunkat és híveinket.

Tőkés László rendteremtő képessége és karizmája sem elégséges ahhoz, hogy legalább és kimondottan alapvető dolgokban közös nevezőre jussunk. Ilyen volna, hogy csupán egyet említsünk, a székelyföldi autonómia ügye. Van Romániai Magyar Demokrata Szövetségünk, ennek vannak széki szervezetei — szándékosan írom ki a teljes neveket —, van Székely Nemzeti Tanácsunk, van Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsunk, van Magyar Polgári Pártunk, és vannak mindenféle egyeztető fórumaink, minden van, csak éppen az egyeztetés szándéka szapulódik ki a handabanda szövegelések, rivalizálások, betartások csattogó paskolása közben.

Most éppen az van ebben a mosodában napirenden, hogy a Székely Nemzeti Tanács meghívhatja-e sorsdöntő értekézésre az RMDSZ kötelékeihez tartozó polgármestereket vagy nem. Az egyik tegnapi lemez még azt vinnyogta, hogy majd bojkottálnunk illik a román elnökválasztást, a másik azt köszörülte, hogy csak a maga kijelölte-választotta vitapartnerekkel hajlandó vitázni a hazai magyarság sorskérdéseiről, s a harmadiknak az a nemzetiségi lét húsába vágó legfontosabb késkérdése, hogy ki fedezte fel és ki használta előbb az olyan mágikus erejű fogalmakat, mint amilyen a nem létező autonómia, s ami nem is fog létezni soha, amíg piszlicsáré semmiségekkel esszük egymás idegeit, ahelyett hogy valós nemzeti sérelmeinket egy kévébe kötve a nemzeti kisebbségek cséplésre alkalmas európai asztagába helyeznők.

2009. július 26., vasárnap

Antal Attila a csíkszeredai városnapokról



- Ha augusztus első hétvégéje, akkor Csíkszeredai Városnapok... Hogyan készülnek az idei rendezvényre ebben a nehéz gazdasági helyzetben?
- A Csíkszeredai Városnapok a városunk ünnepe, és minden évben igyekeztünk úgy összeállítani a programot, hogy alkalmat adjunk az ünneplésre, értékeink bemutatására és a tartalmas kikapcsolódásra egyaránt. Számos hagyományos rendezvény része a városnapi programkínálatnak, mint a Csíki Kamarazenekar városnapi koncertje, a Pityókafesztivál, a kézműves vásár, a Tusnád Ásványvíz Székely Szupermaraton, a Dob-ban Ritmusfesztivál vagy a gyermekprogramok – ezek szervezői, előadói, megszólított művészei és alkotói tulajdonképpen már a tavalyi városnapokon vázolták elképzeléseiket az ez évi rendezvényre, és folyamatos volt az előkészületi munka. Kérdésére válaszolva: azt gondolom, a válság évében ez a legfontosabb válaszunk a bizonytalanságra: biztonságot nyújtunk az alkotóknak, szervezőknek, fellépőknek, résztvevőknek és ugyanolyan feltételeket és támogatást biztosítunk, mint az előző években.

A 2007. évi Csíkszeredai Városnapokon avattuk a Sportcsarnokot, 2008-ban a Nagy István Művészeti Szakközépiskola új épületét. A válság ellenére sem álltak le a beruházások a városban, a sport és az oktatás ezen kiemelt létesítményei mellett az idei városnapi rendezvénysorozat nyitányaként ünnepélyesen átadjuk a felújított Vár teret. Nagyívű és többéves tervünk jelentős állomásához érkeztünk, a várszínpad beüzemelését, a várudvar korszerűsítését követően elkészült a Mikó-vár kevésbé látványos, de igen lényeges közmű-ellátásának főjavítása is, és parkosítottuk a vár előtti övezetet, rendeztük a területet, megnyitottuk vizuálisan is Vár teret. Bízom benne, hogy a vár homlokzatának falfestése és a kapubástya elkészültével kialakuló együttes jó értelemben meghatározó lesz a városképre a továbbiakban. Talán nem túlzás azt remélni, hogy fokozatosan helyrebillen az egyensúly a város percepciójában, mind a csíkszeredaiak, mind az idelátogatók tekintetében. A szocialista mementó, a tapstér dominálta városkép helyett kibontakozik egy gyökereit újrafelfedező, más identitású, más értékek iránt kötődő Csíkszereda, amelynek súlypontja az Igazságügyi Palota, a Városháza, az egykori polgári leányiskola, a Dr. Molnár József által alapított régi kórház és a Mikó-vár által határolt terület.

- Melyek a rendezvénysorozat fontosabb elemei? Milyen újdonságokkal várják az érdeklődőket?
- A már említett Vár tér avatást megelőzően kerül sor a rövidesen felszentelésre kerülő Szent Ágoston-templomban a Csíki Kamarazenekar városnapi nyitóhangversenyére, szintén Ménesi Gergely vezényletével, aki a tavalyi emlékezetes koncertet is vezényelte. Az idén ünnepeljük a csíki származású Márton Ferenc kiváló képzőművészünk születésének 125. évfordulóját. Erre az alkalomra készül el, a korábbi években elindított, képzőművészeinket bemutató sorozat részeként a Murádin Jenő – Sümegi György – Zombori István szerzők által jegyzett Márton Ferenc kötet, amelyet a Márton Ferenc-emléknap keretében mutatunk be. Ugyanakkor bemutatásra kerül a Becze Zoltán által szerkesztett Márton Ferenc-portréfilm, valamint kiállítás nyílik a Csíki Székely Múzeum és magángyűjtők állományából válogatott Márton Ferenc-munkákból.

Újdonság az idén, hogy a megszokott Szabadság téri nagyszínpad, a Dob-ban Ritmusfesztivál színpadja és a Pityókafesztivál színpadja mellett egy újabb színpaddal jelentkezünk: a Petőfi utcában felállított Origo-színpaddal. Itt elsősorban a helyi fellépőknek, zenekaroknak és táncosoknak kínálunk fellépési-bemutatkozási lehetőséget, és oly módon kívánjuk kialakítani a színpad térségét, hogy a nagyszínpadhoz képest egy bensőségesebb, intimebb, amolyan klubhangulat alakulhasson ki.

Az előző évek városnapi rendezvényei kapcsán a számos elismerő visszajelzés mellett kaptunk olyan észrevételeket is, mely szerint új zenei ízléseket is fontos lenne kiszolgálni, így újdonság, hogy az idén lesz DJ-party is az Origo-színpadon. Hasonlóképpen számolnunk kell azzal is, hogy van egy olyan réteg, aki a mulatós zenét, a sörfesztiválos hangulatot keresi a városnapokban. Ha az előző években következetesen szakítottunk is ezzel az előzménnyel, az idén kapóra jött a Fásy Ádámék felajánlása, és a műfaj legnevesebb előadóit hozzák el a vasárnap esti produkciójukra – nem mellékes, hogy a város számára ingyenesen -, de itt lesz Balázs Fecó is, aki korábban már volt vendégünk, és azt gondolom, Csíkszeredában igen sok rajongója van.

- Az esemény idei sztárvendége a Muzsikás zenekar. Miért esett a választás a Muzsikás zenekar meghívására?

Kétségtelen, hogy a szabadtéri koncertek fellépői között a legrangosabb meghívottunk a Muzsikás Együttes. A szombati napra, amelynek a kiemelt tematikája a népi kultúra és a népi, közösségi hagyományok, mindenképp szerettünk volna egy rangos és autentikus zárást. A tusnádi Gyöngyvirág táncegyüttes, a gyimesi Zerkula emlékzenekar és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes minden bizonnyal fergeteges hangulatot képes teremteni, de azt gondoltuk, az idén érdemes lenne megkoronázni egy világhírű együttessel ezt a program-csomagot. És ahogy szokott történni, egy baráti beszélgetésen ez szóba került, és Molnár Szabolcs kiváló zenész barátunk adta az ötletet, hogy ha már nagyot akarunk, akkor legyen a Muzsikás és Petrás Mária! Nagy örömünkre meghívásunkat el is fogadták, habár igen zsúfolt a nyári programjuk, és komoly áldozatot hoznak, hogy itt lehessenek. Ebben minden bizonnyal szerepe van városunk jó hírnevének és annak, hogy olyan személyiségek erősítik a csíkszeredai közönség népi kultúra iránti szeretetét és tiszteletét, mint Sebő Ferenc, aki szintén már többször volt vendégünk.

- Milyen várakozással tekint az idei városnapi rendezvény elé?
- Rengeteg munkával, előkészülettel jár egy ilyen programsorozat összeállítása, a fentiekben csak néhányat emeltem ki. Mindenképp szeretném megemlíteni, hogy folyamatosan bővítjük a gyermekeknek szóló programkínálatot és nagy öröm számomra, hogy folyamatosan növekszik az igény ezekre a programokra, és hogy a kínálat is egyre színvonalasabb, tartalmasabb. Úgy érzem, ez a Városnapok egészére érvényes, sok lelkes és hozzáértő ember munkája érik be erre a hétvégére. Bízom benne, hogy történik mindez a csíkszeredai polgárok örömére.

Szereda.ro

Pozsony manipulált

Nagyszabású manipuláció volt, ahogyan Pozsony az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatott — állítja a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK).

Miroslav Lajcák és Marek Madaric, a külügyi, illetve a kulturális tárca vezetője azt állította, hogy Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségi főbiztosa a nyelvtörvény-módosítás vitájában teljes mértékben Pozsonynak adott igazat.

A sajtótájékoztató nagyszabású manipuláció volt a két miniszter részéről. A hatás úgy volt kiszámítva, mint a 2006-ban Nyitrán megvert magyar diáklány, Malina Hedvig ügyé­ben rendezett hírhedt sajtótájékoztató esetében: hogy az emberek elhiggyék az első bombasztikus változatot — olvasható a közleményben.

Ugyanakkor a diplomáciai szokásjog felrúgásaként lehet értékelni azt, hogy egy folyamatban lévő tárgyalássorozat közben tájékoztatta az egyik fél a közvéleményt, mégpedig elferdítve a tényeket.

Az EBESZ állásfoglalása egyáltalán nem arról szól, hogy a szlovák nyelvtörvény maga a tökély. Éppen ellenkezőleg: magát a célt, mármint a nyelv védelmét legitimnek tartja, ám több pontban is bírálja a jogszabályt. Javasolja, hogy végrehajtó rendelkezésekkel pontosítsák, a félreértelmezhető rendelkezéseket pedig a jövőben módosítsák. Egyértelműen kiáll továbbá amellett, hogy a Kisebbségi Nyelvhasználati Törvény hatáskörét összhangba kell hozni az államnyelvtörvény hatáskörével, sőt, javasolja, hogy Szlovákia dolgozzon ki és fogadjon el a kisebbségekkel való konzultációk után egy átfogó kisebbségi törvényt, amely rendezné a kisebbségek jogállását. Mindezt a kormány képviselői elhallgatták — hangsúlyozza a közlemény, mely rámutat arra is, hogy a szlovák külügyminisztérium nem a szlovákiai államnyelvtörvény módosításáról kialakított EBESZ-vélemény teljes szövegét tette fel honlapjára. A részletes indoklás és az ajánlások még csak ezután következnek. Bár a nyilvánosságra hozott szöveg maga is cáfolja azt, amit Madaricék elmondtak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EBESZ a konzultációs folyamatot nem tekinti lezártnak, és további tárgyalásokat kezdeményez.

A szlovák nyelvű sajtó szintén azt írta, hogy a két miniszter nem tolmácsolta teljesen korrektül a főbiztos álláspontját. A TA3 szlovák hírtelevízió szerint a főbiztos állásfoglalásában, amelyet a pozsonyi tárca angol nyelven közzé is tett a honlapján, több kifogást és ajánlást is megfogalmazott a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. A televízió szerint Vollebaek egyebek között bírálta a jogszabály félreérthető megfogalmazásait, a pénzügyi bírság kiszabásának szabályait és a kisebbségi nyelvhasználat településenként húszszázaléknyi lakosságarányhoz kötött határát.

Módosítani kell az alkotmányt (Kelemen Hunor sajtótájékoztatója)



Államelnökjelölt minőségében Csíkszeredában tartotta első sajtótájékoztatóját Kelemen Hunor, aki elmondta, július-augusztus folyamán a kampány előkészületei zajlanak, szeptember második felében pedig bemutatja a választási programját.


Elképzelése szerint ebben jelentős részt szentel az alkotmány modernizációjának, melynek szükségességét az RMDSZ sem vitatja, és soha nem vonta kétségbe Románia egységes és oszthatatlan voltát. Csupán a nemzetállam fogalmát vitatja immár húsz éve. ,,Addig fogunk ezen vitázni, vitatkozni, ameddig a román partnerek is belátják, a XIX. századi fogalom helyett Romániának igazodnia kell a XXI. századi értékekhez. Törölni kell azt a cikkelyt is, amely az alkotmány bizonyos kitételeit örök érvényűnek, módosíthatatlannak tekinti" — fogalmazott Kelemen Hunor. Kifejtette: kollektív jogokat, nyelvi jogokat is kell tartalmaznia a módosított alkotmánynak, amelynek egyben a központosított államformát is le kell építenie. ,,Az Európai Unióban azok az államok erősek, amelyekben a közösségeknek lehetőségük van dönteni saját ügyeikben" — fogalmazott az államelnökjelölt, aki a nyelvi jogok európai támogatását illetően bátorító példaként említette Szlovéniát, ahol nemrég fogadták el azt a törvényt, amely szerint az olasz és magyar közösségek által lakott országrészeken a szlovén nyelvvel egyenrangú a két kisebbség anyanyelve.

2009. július 23., csütörtök

Tőkés támogatását kérik az ujgurok

Az Ujgur Világkongresszus népes küldöttsége kereste fel, saját kezdeményezésre, tegnap délelőtt Tőkés László európai parlamenti képviselőt brüsszeli hivatalában. Az emigrációban élő ujgurok vezetőit elkísérték az őket támogató Képviselet Nélküli Nemzetek és Népek Szervezetének tisztviselői.


A világkongresszus küldöttei az Európai Parlamentben keresnek támogatókat a tibetiekhez hasonlóan brutális kínai kommunista elnyomást szenvedő ujgurok számára. Amint az közismert, a Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány fővárosában, Urumcsiban e hónap elején tartott békés tüntetés elfojtására a kínai hatóságok valóságos vérfürdőt rendeztek. A küldöttség Tőkés mellett több más EP-képviselőt is megkeresett, segítségüket kérik, hogy az Európai Parlament határozati úton foglaljon állást az emberi és kisebbségi jogaikban megrövidített és gyilkos elnyomás alatt tartott ujgurok védelmében. Tőkés László együttérzéséről és szolidaritásáról biztosította a magyarokkal rokon népként számon tartott ujgurok képviselőit. Kérésüknek megfelelően azonnal kapcsolatba lépett az ügyben szintén megkeresett több EP-képviselővel, és írásbeli úton keresi meg Jerzy Buzek EP-elnököt, az ő támogatását is kérve ahhoz, hogy ősszel — a nyári szünet után — az ujgurkérdés az Európai Parlament napirendjére kerüljön, valamint hozzájárulását ahhoz, hogy Rebiya Kadeer ujgur emigráns szabadságharcos szeptember folyamán a parlamentben látogatást tegyen.

Magyar—szlovák találkozót kezdeményeznek (Államnyelvtörvény)

Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa találkozót szándékszik szervezni a magyar és a szlovák fél között a szlovákiai nyelvtörvény módosításaival kapcsolatos ellentéteik megvitatására, hogy az egyaránt szolgálja a kisebbségi közösségek érdekeit, és erősítse a két ország baráti kapcsolatait.

A főbiztos Hágában külön-külön találkozott szlovák és magyar szakértőkkel, s bizalmas jelleggel közölte álláspontját és ajánlásait a javasolt módosításokkal kapcsolatban. A szlovák küldöttség kedden, a magyar küldöttség tegnap találkozott Vollebaekkel.

Budapestre látogat

Szeptemberben Magyarországra látogat Knut Vollebaek — közölte Mátrai Zsuzsanna külügyi szóvivő azt követően, hogy egy magyar delegáció tegnap tárgyalt a főbiztossal. A megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy a mostani találkozó egy folyamat első állomása. A cél az, hogy az EBESZ, Magyarország és Szlová­kia között háromoldalú konzultációs folyamat alakuljon ki, amely figyelemmel kísérheti a szlovák államnyelvtörvény, valamint leendő végrehajtási rendeleteinek további sorsát és ezek társadalmi hatásait. A főbiztos megfogalmazta jogi és politikai értékelését a jogszabályról, csakúgy, mint parlamenti jóváhagyásának körülményeiről és a törvény számára elfogadható és problémás elemeiről. Knut Vollebaek kedden a szlovák delegációtól is azt kérte, hogy ne beszéljenek még a találkozóról.

Cseles szlovákok

Balázs Péter külügyminiszter közölte, eredetileg a szlovákokkal együtt tárgyaltak volna tegnap a főbiztossal, aztán egy furcsa cselt alkalmazva, a szlovákok egy nappal a magyarok előtt keresték fel Knut Vollebaeket.

A szlovák külügyminiszter nyilatkozott is a találkozó után. Miroslav Lajcák arról beszélt, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint a módosított szlovák államnyelvtörvény összhangban áll az európai jogrenddel, a törvény által követett célok jogosak, s a bírságok is összhangban állnak az európai normákkal.

A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább húszszázaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbírsággal büntethetik.

Egyoldalúan tájékoztattak

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a szlovák külügyi és a kulturális tárca vezetői nem tolmácsolták korrektül az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának álláspontját a szlová­kiai államnyelvtörvény módosítása ügyében. Bár az EBESZ-állásfoglalásban az áll, hogy az államnyelvtörvény módosítása törvényes célt követ, és általában összhangban áll a nemzetközi normákkal, egész sor kételyt is megfogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a végrehajtási utasítások összhangban vannak-e a nemzetközi dokumentumokkal és a Szlovák Köztársaság alkotmányával. Az MKP rámutatott: az Európa Tanács már kétszer javasolta Szlová­kiának, hogy intézkedjék a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának megvalósításáért — mindkét alkalommal sikertelenül.

Ugyanakkor az MKP üdvözli az EBESZ azon véleményét, hogy meg kellene erősíteni a szlovákiai nemzeti kisebbségek nyelveinek használatáról szóló törvényt, s meg kellene szüntetni azt a jogi űrt, amely azáltal keletkezett, hogy Szlovákiában nincs törvény a nemzeti kisebbségekről.

Miről volt még szó Tusványoson



Ahogyan ez történni szokott, Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László tusványosi tábori állásfoglalásainak utóhangjai sok esetben félrekonganak, a bálványosi echó visszhangjainak refrénjei más és más gondolatokat és érzelmeket nyomatékosítanak.


A román médiumok reagálásának zöme kárörvendően arról zengedez, hogy Traian Băsescut a jó székelyek kifütyülték, lehurrogták ennek államelnökhöz méltatlan és előre eltervezett provokációi miatt. Ebből vezetik le azt, hogy a látogatás az elnökválasztási kampány egyik eleme, az erdélyi románok nacionalista érzelmeinek felkorbácsolása és majdani szavazataik begyűjtésének megcélzása volt. Ezt még meg lehet fejelni azzal, hogy a találkozó nagyszínpadi jeleneteit követően a jó székelyek a nyelvükön ugyan nem beszélő, de bizonyos gesztusaival, helyzetteremtéseivel magát szimpatikussá sminkelő elnökkel felszabadultan paroláztak, ami annak a jele, hogy az elnök a székelyek szavazataira is aspirálhat. Ezt nyomatékosította Orbán Viktor szellemes, de félre nem érthető utalása arra, hogy a leendő magyar miniszterelnök választási kampányában Băsescu partnere lehet.

A magyar részről érkező reagálásokat erősen színezi a teljesen indokolatlan diadalittasság, a káröröm irányába mozdítják el azok a reakciók, miszerint Băsescut jól kifütyülték, jól lehurrogták! Ez a vidéki futballmeccsszintű ,,értékelés" eluralja a kevésbé tájékozott tömegek közhangulatát, győzelemként állítja be a történtek felszínén villogó ,,mi aztán jól megmondtuk" hamis fényét.

A politikailag tájékozottabb magyar reflexiókból is többnyire kimarad a hármas találkozó, és ezen belül Orbán Viktor nyilatkozatainak lényege, az a jól kiolvasható szándék, szó szerint is megfogalmazott törekvés, hogy az ukrán nacionalizmus hálójába csavart, a magyar és román iskoláztatást egyaránt tönkreverő törvények ellen közösen kell fellépni, mint ahogyan a Szerbiában élő Timok-völgyi románok, makedónok beolvasztása ellen is közös kezdeményezésekkel az európai fórumokon együtt kell helytállni. Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódik a teljesen abszurd, a szlovák államnyelv hegemóniájával kapcsolatos törvény elleni közös európai állásfoglalás, mivel ez sem csupán magyar—szlovák ügy, hanem az alapvető emberi jogok sovén, nacionalista sárba tiprása.

És végül erre a gondolati szálra fűzhető fel a Moldovai Köztársaság románjainak a romániai törvények szerint kijáró kettős állampolgárság elnyerésének lehetősége, amely mutatis mudandis, a magyar kettős állampolgárság megadásának mintája lehet.

Ebben a tusványosi tömeg előtt társalgó felek egyetértettek, s ez az egyedüli ígéretkonkrétum, amely nemsokára megvalósítható.

Szerző Péter aranyérmes



Aranyérmet szerzett a Mexikóban nemrég lezajlott nemzetközi fizika-diákolimpián Szerző Péter, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tizenkettedikes diákja.


Korosztályában mintegy hetven ország legjobbjai, több mint háromszázan mérték össze tudásukat a világ minden tájáról. A verseny ötórás elméleti és ötórás gyakorlati próbából állt, és mivel odajutni is csak többévi kemény felkészüléssel lehet, talán nem túlzás azt mondani, hogy egy ilyen mezőny élére kerülni felér egy világbajnoki címmel.

CIVILIZÁLT NEMZETEK VAGYUNK?

Bocsánatot kért a nőktől és a magyaroktól, illetve Magyarországtól az Adevărul lap a múlt csütörtökön a Steaua—Újpest mérkőzésen kifüggesztett gusztustalan felirat miatt. A Steaua-szurkolók ékes magyar szavakkal azt írták egy több méter hosszú transzparensre: Mennyi ideig tartja a magyar nő a szart magában? 9 hónapig. Az Adevărul ugyancsak magyarul a lap első oldalán a következőket közli: Magyar Barátaink, szégyelljük magunkat a szörnyű üzenetért, melyet néhány Steaua-szurkoló közül egy a feliratra dobott. Mivel egy civilizált nemzet vagyunk, ugyanúgy, mint ti, kérünk benneteket, bocsássatok meg nekünk.

AZ UEFA VIZSGÁLATOT INDÍTOTT, A DISZKRIMINÁCIÓELLENES TANÁCS SEM NÉZI EL....


Nem hunyt szemet a Steaua szurkolóinak múlt csütörtöki, magyarokat gyalázó megnyilvánulása felett az Asztalos Csaba elnöklete alatt működő Országos Diszkriminációellenes Tanács, illetve az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) sem. Utóbbi vizsgálatot indított a bukaresti klub ellen, többek között a Bukarestben megrendezett, Újpest elleni Európa Liga-selejtezőn kifeszített transzparens miatt. Az UEFA kedden jelezte, hogy fegyelmi vizsgálatot indít a bukaresti klub ellen a 2—0-s hazai sikerrel végződött összecsapással kapcsolatban.

2009. július 22., szerda

Hullámokat kavar a szlovák nyelvtörvény

Tovább gyűrűzik a szlovák államnyelvtörvény körüli botrány. Minekutána a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó törvénymódosítást múlt héten aláírta Ivan Gasparovic államfő, a jogszabály éles vitát váltott ki Pozsony és Budapest között is.



Hétfőn négy magyarországi parlamenti párt közös nyilatkozatban kérte a nyelvtörvény módosítását, s a dokumentumot Szili Katalin házelnök eljuttatta Pavol Paskának, a szlovák parlament elnökének (lásd lapunk tegnapi számában: Módosítsák a szlovák nyelvtörvényt!). Erre hevesen reagált Robert Fico kormányfő, ám a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint félrevezeti a közvéleményt. Közben a szlovákiai magyar párt tömegtüntetést szervez szeptemberre, a szabadságolások lejárta utánra.

Pozsony hárít

Robert Fico határozottan elutasította a négy magyar parlamenti pártnak a szlovák államnyelvtörvény visszavonását kérő közös nyilatkozatát. A szlovák koalíció és a kormány nem enged semmiféle külföldi nyomásnak és zsarolásnak, s az államnyelvtörvény kérdésében nem hátrál meg — szögezte le a miniszterelnök. Szlovákia olyan ország, ahol teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzeti kisebbséghez tartozók jogait. Szuverén ország, amelyben a szlovák a hivatalos nyelv. Természetes az elvárás, hogy ezt a nyelvet minden állampolgár elsajátítsa, nemzetiségre való tekintet nélkül, s minden állampolgárnak joga legyen megértetnie magát ezen a nyelven — jelentette ki Fico. Szerinte tarthatatlan az a helyzet, hogy Szlovákia déli részein az ott élő szlovákok a hivatalokban nem tudják megértetni magukat az államnyelven. A szlovák kormányfő úgy véli: a magyar politikusok nem értették meg, hogy a történelmi Magyarország már a múlté, Szlovákia pedig önálló, szuverén ország. Fico szerint a nyelvtörvény módosítása nem csorbítja, hanem hét esetben kiszélesíti a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot. Kijelentette: a hétfői nyilatkozattal a magyar politikusok minden határt túlléptek. A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy az államnyelvtörvény összhangban van a nemzetközi normákkal, ezért nem tudja elképzelni, miért kellene Szlovákiának bármit is magyaráznia külföldön. Fico a nyelvtörvényt szent szlovák ügynek minősítette. Hozzátette: a szankciók bevezetésére azért volt szükség, mert Dél-Szlovákiában eddig nem tartották be az 1995-ben hozott nyelvtörvényt.

Félrevezeti a közvéleményt

Robert Fico több olyan valótlanságot állított, amelynek egyedüli célja a Szlovák Köztársaság állampolgárainak félrevezetése és a magyarellenes hangulat fokozása a szlovák társadalomban — olvasható az MKP állásfoglalásában. A párt hazugságnak tartja azokat az állításokat, amelyek szerint Szlovákia déli, többnyire magyarok lakta régióiban a szlovákul beszélő állampolgárok nem jutnak információhoz, vagy nem szolgálják ki őket. Az igazság az, hogy a közéletből, a köztéri feliratokból éppen a magyar nyelv kezd kiveszni Dél-Szlovákiában, miközben a Magyar Köztársaság határ menti régióiban szlovák nyelvű feliratok kezdenek megjelenni — olvasható a dokumentumban. Az MKP szerint nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy a magyar parlament képviselői lekezelő módon viszonyulnak a szlovák félhez. A közlemény emlékeztet: az állásfoglalás jogát az 1995-ben aláírt szlovák—magyar alapszerződés teremtette meg. Ilyen alapon védte a magyarországi szlovák kisebbség érdekeit Robert Fico nemrégiben a pilisszentkereszti Szlovák Ház ügyében. Az MKP úgy véli: a szlovákiai magyarok felháborodása a nyelvtörvény módosítása kapcsán jogos, mert mind a törvény, mind annak módosítása csorbítja a polgári szabadságjogokat, ezért ilyen szempontból jogos téma az Európai Unió, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet számára. A nyelvtörvény módosításával Robert Fico megsértette azt az ígéretét, hogy kormánya nem csorbítja a nemzeti kisebbségek jogait Szlovákiában — mutatott rá a szlovákiai magyar párt.

Tüntetést szerveznek

Tömegtüntetést tervez szeptember elejére a szlovákiai államnyelvtörvény ellen az MKP — nyilatkozta a párt alelnöke, Berényi József. Ezt egészítené ki még az alkotmánybíróságnak címzett beadványuk, amelyben elsősorban a büntetések kiszabásának jogtalanságára szeretnék helyezni a hangsúlyt — fejtette ki a politikus. Berényi elmondta: az MKP az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta a Pozsonyban akkreditált külföldi diplomatákat. A politikus nem tart attól, hogy a nemzetközi szervezetek a gazdasági válság miatt ne érdeklődnének a nyelvtörvény iránt, mivel a kisebbségek helyzete biztonságpolitikai kérdés. Ez legalább annyira fontos, mint a gazdaság helyzete Európában. Ahol nyugtalanok a kisebbségek, ott a beruházások biztonsága is más, mint más országokban. Ez ilyen szempontból összefügg, és nem zárja ki egyik a másikat. Vannak olyan nagy nemzetközi fórumok, mint az Európa Tanács és az EBESZ, amelyek kimondottan emberjogi és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak.

Háromszéken járt Jeszenszky Géza



Dr. Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, volt washingtoni nagykövet szombaton délután a tusványosi táborból Imecsfalvára érkezett, ahol másfél napot töltött távoli rokona, id. Turóczy Árpád ny. tanító, a Cserey Jánosné Baráti Társaság elnökének portáján.

A jeles politikus és történész első alkalommal hivatalban levő külügyminiszterként járt Kézdivásárhelyen 1993-ban, amikor leleplezte az ágyúöntő Turóczi Mózes mellszobrát. Azóta politikusként és magánemberként számtalan esetben látogatta meg vidékünket, és találkozott a Turóczi nemzetség tagjaival.

A történész és felesége, Edit asszony vasárnap a zabolai református templomban istentiszteleten vett részt, majd megkoszorúzta néhai gróf Mikes Hanna emléktábláját. A csángó néprajzi múzeumban a Jeszenszky házaspár kalauza dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató volt. A kisborosnyói történelmi emlékparkban Damó Gyula ny. tanító, Puskás Ferenc Csaba református lelkipásztor és a falu elöljárói fogadták a nem mindennapos vendégeket. A kézdivásárhelyi Vetró-műteremben tett látogatás után a történész és felesége a szentkatolnai Görög Lajos esztenáján töltötte a vasárnap estét. A Jeszenszky házaspár hétfőtől Hargita megyében folytatta idei erdélyi körútját.

2009. július 20., hétfő

Nemzeti kerekasztal, nemzeti rock – két hét múlva EMI-tábor



Két hét múlva, augusztus 5–9. között kerül sor ötödik alkalommal a nemzeti érzelmű fiatalok találkozóhelyeként ismertté vált EMI-táborra Gyergyószentmiklós mellett. A szervezők remélik, idén is ezreket vonz majd a tavalyinál is gazdagabb programkínálattal rendelkező rendezvény, melyen esténként a nemzeti rockzene legjobbjai lépnek fel.

Kormorán, Kárpátia, Ismerős Arcok, Beatrice, Zanzibár, Hungarica és Moby Dick – néhány név azok közül, akik a táborlakók esti szórakoztatásáról gondolkodnak, ugyanakkor helyet kapnak „kisebb” zenekarok is, mint a Transylmania, Patrióta, Knock Out, Dalriada, és Kalapács. De nem csak szórakozni, ismerkedni és jókat beszélgetni járnak el a magyar fiatalok immár ötödik éve a Gyergyó melletti rendezvényre, hanem okosodni is: megismerni múltunkat, kultúránkat, elemezni jelenünket és fürkészni jövőnket. Olyan témakörökben adnak elő az idei meghívottak, mint a magyarság eredete, autonómia a gyakorlatban, a magyar tánc évszázadai, székely történelem, pártépítés Jobbik-módra, a református egyház helyzete 1945 előtt, a Bolyai Egyetem ügye, a(z elmaradt) erdélyi-romániai és magyarországi rendszerváltozás, megmaradás a szórványban, egyház és nemzet, erdélyi politikai helyzet, nemzetstratégia, kultúrtörténet.

Az előadók között lesz Ágoston Balázs, Bakay Kornél, Bartha József, Bodó Barna, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Böjte Csaba, Csép Sándor, Duray Miklós, Egyed Ákos, Erőss Zsolt, Gaudi-Nagy Tamás, Gazda Árpád, Hetesi Zsolt, Izsák Balázs, Jankovics Marcell, Kallós Zoltán, Kosaras Péter Ákos, Kovács Lehel, Lovas István, Makkay József, Novák Ferenc, Nyisztor Tinka, Páskándiné Sebők Anna, Pörzse Sándor, Raffay Ernő, Somai József, Tőkés László, Tulit Zsombor, Vincze Gábor, Vona Gábor, Vukics Ferenc és Wittner Mária is.

A koncerteken és előadásokon kívül számos más lehetőség lesz az idő hasznos és kellemes eltöltésére. Működik majd művészsátor, hagyományőrző jurta, Keskeny út sátor, EMI-sátor, társalgó sátor, film- és borsátor, lehet sportolni, túrázni az Erdélyi Kárpát Egyesület szervezésében, és természetesen idén is gyereksátor várja a legkisebbeket. Minden nap hat órától borkóstolóra kerül sor, ezúttal is Belső-Magyarország legjobb borászai közül sikerült több kiválóságot megnyerni – ott lesz Szeremley Huba Badacsonytomajból, Konyári János Balatonlelléről, Tiffán Zsolt Villányból, Kaló Imre Egerből és Dúzsi Tamás Szekszárdról.

A részletes program, jegyárakkal, szállással és sok minden mással kapcsolatos tudnivalók a tábor honlapján www.emitabor.hu/erdely találhatók.

A rendezvény fontosságát felismerve ettől az évtől Gyergyószentmiklós is határozottabban kiáll az EMI-tábor mellett: a város polgármesteri hivatala szerződést kötött az EMI-vel, melynek célja a tábor közös megszervezése a helyi közösség minél hatékonyabb bevonásával.

Hokiról Tusványoson


A szombati kánikulában a jeges sportág volt a téma Tusványoson, a tábor utolsó előadásán. Ocskay Gábor, a Székesfehérvári Alba Volán 19 jégkorongszakosztályának vezetője, Tánczos Barna, a Román Jégkorongszövetség elnöke és Papp Előd, a Csíkszeredai Sportklub jégkorongszakosztályának tagja válaszolt a kérdésekre.

Az előadáson kiderült, a magyar és a román jégkorongot is elérte a recesszió, egyre kevesebb a támogatói pénz, a hokisok néhol már kevesebbet is kereshetnek ősztől, és csapatok szűntek, illetve szűnnek meg. Éppen ezért minden egyes fillér számít – hangsúlyozta Ocskay Gábor. Elmondta, az Alba Volán 19 következő évadra tervezett költségvetésének mintegy egyharmada még hiányzik, de reméli, a szeptember 11-ei EBEL-rajtig rendeződnek a pénzügyi gondok.

– A Sportklub sincs könnyű helyzetben – mondta Papp Előd, hozzátéve, hogy sokkal jobban állnak minden téren, mint két hónapja. Elmondta, a csapat kialakulóban van, jelenleg Tunéziában végzik a hokisok a tengerparti alapozást. Arra a kérdésre, hogy milyen idegenlégiósokat igazol a bajnokcsapat, Papp elmondta, egy neves svéd szakemberrel tárgyalnak, ugyanakkor megerősítette, hogy ősztől Ordzovensky és Kozuch továbbra is a Sportklubot erősíti.

Tánczos Barnát a hazai jégpályák állapotáról kérdezték, a szakszövetség elnöke elmondta, idén azért nem pályáztak semmilyen vébére, mert egyrészt a tavalyi három, Csíkszeredában tartott világbajnokság után 35 ezer eurós veszteségük volt, másodsorban pedig azért, mert csak a Vákár Lajos Műjégpálya felel meg a nemzetközi szabványoknak, a pálya pedig idén túlzsúfolt lesz. Tánczos ugyanakkor közölte, reméli, hogy jövőben a brassói jégpályát befejezik, és állami pénzből a csíkkarcfalvi műjégpályát is befedik. A szövetségi vezető elmondta, Hargita megyét kivéve sehol az országban nincs igazán hokiélet, Bukarest és Galac is visszaesett, ennek ellenére reméli, hogy mindkét városban lesznek idén bajnoki meccsek. A MOL Ligával kapcsolatosan Tánczos azt mondta, hogy a HC Csíkszereda megszűnésével, valamint a Steaua és a Progym visszalépésével szegényebb lesz. Az RJSZ elnöke szerint a 2009/10-es idényben a Sportklub biztosan az első négy között lesz a MOL Ligában.

Útjelzők a sikeres Székelyföld felé



Vidéki térség – szakmai tudás címmel első munkaülését tartotta pénteken Csíkszeredában a Sikeres Székelyföld térségfejlesztési szakmai fórum. A régió utóbbi húsz évének legátfogóbb konferencia- és műhelysorozata arra keres gyakorlati választ, milyen lépéseket lehet és kell tenni a közeljövőben a Székelyföld fejlesztéspolitikájában.

– Nem „konferenciázgatni” akarunk, hanem elképzeléseket és ötleteket felvonultató és ütköztető, hangsúlyosan szakmai jellegű fórumot teremteni, amelyen a térség fejlesztésének minden fontos témaköre felmerül, és stratégiai lépések, gyakorlati megoldások formájában konkretizálódik. A Sikeres Székelyföld egyben azon ritka lehetőségek egyike, amikor a választott politikusok döntéseik előkészítésében szólásra kérik fel a szakértőket. A tennivalók konszenzusos kidolgozásával képesek leszünk olyan cselekvési tervvel előállni, amely a Székelyföld adottságaira, erőforrásaira és valós lehetőségeire alapozva jelöli ki a követendő irányvonalakat – fogalmazott egybehangzóan a fórum első ülésén részt vevő mintegy harminc, a közélet, a magánszektor, a közintézmények, az egészségügy, a tanügy, a civil szféra, az agrártudomány, a munkaerő-elhelyező ügynökségek és a média képviseletében érkezett szakértő. Nyitóbeszédében Borboly Csaba is a kézzelfogható megoldásokra irányította a figyelmet: – Ahhoz az elmúlt 19 év futó elemzése is elég, hogy kijelentsük: nem elég a holdas-napos zászlót a magasba emelni, a Székelyföldnek biztos kézzel, értelmezhető vonásokkal megrajzolt jövőképre van szüksége. A fórumtól érvekkel alátámasztott, módszertanukban is helytálló javaslatokat és kreatív ötleteket, ha úgy tetszik, receptet és házi feladatot várunk, amelyek alapján mi, a választott politikusok döntéseket hozhatunk – fogalmazott Hargita megye tanácsának elnöke.

A konferenciasorozat kezdő ülése a felsőoktatás témájával foglalkozott, azt vizsgálva, miként lehet jobb hatásfokkal hasznosítani a régió érdekében a felsőfokú szakmai tudást, illetve miként lehet növelni a székelyföldi felsőfokú képzési intézmények szerepét a modernizációs folyamatokban. A meghirdetett irányvonalhoz ragaszkodva az előadók többsége tartózkodott attól, hogy steril számadatok vagy elméletek révén közelítsen a „friss diplomás” fiatalok helyzetéhez. A szakemberek ehelyett saját területükről hozott konkrét példák mentén igyekeztek megoldást találni arra a jelenségre, amelyet az egyik, szociális területen dolgozó előadó találóan úgy fogalmazott meg: „az egyetemről kikerülő szociális munkások a pálya mindennapos kihívásai mellett hamarosan szembesülnek azzal, hogy munkájukat 7-8 millió lejért végezve voltaképpen maguk is szociális esetté váltak”.

A Sikeres Székelyföld fórumsorozat Hargita és Kovászna megye önkormányzatainak közös kezdeményezéseként jött létre, a szakmai koordinációt a Székelyföld Fejlesztési Intézet vállalta, a témakörök közéleti ismertetését a Hargita Népe Lapkiadó végzi. A szeptembertől havi rendszerességgel, különböző témakörökben meghirdetett találkozók nyitottak, a vitaanyagok kérésre hozzáférhetőek, az egyes fórumok anyaga pedig önálló kiadványok formájában is megjelenik.

2009. július 18., szombat

TUSVÁNYOS 2009



















Füttykoncert kísérte Traian Băsescu kijelentését, mely szerint az alkotmány szellemében Székelyudvarhelynek is csupán annyi autonómiája lehet, mint Tulceának vagy Caracalnak. A 20. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor meghívottjaként szombaton beszélő államfő a hallgatóság reakcióját látva háromszor ismételte el az alaptörvény első cikkelyét, amely szerint Románia nemzetállam, szuverén és feloszthatatlan, ám minden alkalommal kifütyölte a hallgatóság.

„Párbeszédet folytatni jöttem ide, aki így viszonyul, az elzárkózik ez elől” – így az államfő. Băsescu szerint elrugaszkodott az az elgondolás, amely az ország állampolgárai közül csupán egyeseknek biztosítana autonómiát, hiszen mindenkinek egyformán szüksége van erre.

Megerősítette többek között az RMDSZ kongresszusán is hangoztatott, korábbi álláspontját: helyi szinten mielőbb meg kell valósítani az önrendelkezést
hiszem a helyi önkormányzatok állnak legközelebb a lakossághoz, ismerik ezek igényeit, tehát nem normális, hogy a központosított rendszer miatt kormányszinten dőljenek el a helyi közösséget érintő kérdések. Példaként az oktatási intézmények és a kórházak adminisztrációját említette.
Elmondta, az iskolákból gyengén képzett fiatalok kerülnek ki, többnyire azért, mert a tantervet nem sajátos igényeiknek megfelelően alakították ki számukra. Az orvossal a betegellátással elégedetlen páciens akár az utcán találkozva is közölheti sérelmeit, azonban a miniszterhez ezek a panaszok nem jutnak el – mondta.

Hogyan került Băse Tusványosra?
Traian Băsescu fülébe jutott, hogy Orbán Viktor Székelyföldre érkezik. Mivel az elnöknek már rég szándékában állt a magyarországi kormányfői tisztség várományosával beszélgetni, úgy gondolta, hogy nem lenne rossz akár Sepsiszentgyörgyön, vagy Csíkszeredában találkozni a Fidesz elnökével. Toró T. Tibor EMNT-alelnök és Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos közötti telefonbeszélgetésekor felmerült, mi lenne, ha Băsescu és Orbán a Tusványoson találkozna. Eckstein három nap múlva visszahívta Torót, hogy közölje vele az államelnöki okét.


„Mindenkire kiterjedő, az alaptörvényt nem sértő autonómiát kell létrehozni. Remélem, mindenki számára világossá vált, hogy ez az elképzelés nem képezheti alku tárgyát: tévednek azok, akik az országon belül útlevelet akarnak bevezetni” – így Băsescu. Az államelnök után felszólaló Tőkés László tételesen ismertette az erdélyi magyar közösség kéréseit:
Elmondta, egy alkotmánymódosítás során az erdélyi magyarok átírnának néhány cikkelyt. Emlékeztette az elnököt, hogy korábban ő maga is síkra szállt a magyar gyerekek román nyelvtanulása ügyében – ez pedig egyezik a magyar kívánsággal. Tőkés beszélt a csángók helyzetéről, akik nem misézhetnek magyarul, és a nyelvtanulásuk is akadályokba ütközik. Szerinte ez érthetetlen helyzet akkor, amikor az Európai Parlamentben mindenki saját anyanyelvén beszél, és mégis mindenki érti egymást. Emlékeztetett arra, hogy Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztos rendszerint kitérő válaszokat ad, amikor a romániai magyarok nyelvhasználatáról van szó.
Csíkszeredában azért tüntettek a közelmúltban, hogy a magyarok az igazságszolgáltatásban használhassák az anyanyelvüket, hiszen – fordult Băsescu felé az EP-képviselő – lehetetlen helyzet az, amikor az alperes, felperes, bíró és ügyvéd is magyar, ennek ellenére románul kell beszéljenek a tárgyaláson. Kolozsváron közel 15 ezer aláírás gyűlt annak érdekében, hogy a műemlék-épületeket magyarul is feliratozzák, továbbá nemrég tüntetés zajlott a Bolyai Egyetemért.

Tőkés azt is elmondta, bíztak Băsescuban, ám csalódottan tapasztalniuk kellett, hogy sem nyelvtanítás, sem pedig decentralizáció ügyében nem történt előrelépés. A kommunizmust ugyan elítélték, de igazságot nem szolgáltattak a rendszer kárvallottainak. Sőt, annak idején a demokrata delegáció megakadályozta, hogy őt felvegyék az Európai Parlament néppárti frakciójába.

Rendszerváltás szükséges kisebbségpolitika terén is – jelentette ki Tőkés, aki szerint ugyan vannak ilyen téren szerény eredmények, azonban azok elmaradnak az európai megoldásoktól: míg Európában sok helyen autonómia van, itt erre azt mondják: niciodată. A politikus idézte azt a Markó Béla-féle bon mot-t, miszerint politikában sosem szabad azt mondani, hogy soha. Revideálni kell ezeket a nézeteket, hogy ne ragadjunk le a nacionálkommunista szinten – fejtette ki.

Az EMNT-elnök elismerően szólt a Tismăneanu-jelentésről, ahol a romániai magyar kisebbség kommunizmusbeli sérelmeire is kitérnek. Azonban hozzátette, román csendőröket telepítenek magyar közösségekbe,az ortodox egyház székelyföldi expanziója folytatódik,a kisebbségi (mind a magyar, mind a román görög-katolikus) egyházakat pedig diszkriminálják. Tőkés szerint elengedhetetlen, hogy a Tismăneanu-jelentésnek jogi következményei is legyenek.

Autonómia szükséges, és egy olyan kisebbségi törvényt kell alkotni, mely nem a 19 romániai kisebbség, hanem a romániai magyarság helyzetét rendezi. Természetesen a többi kisebbséggel is szolidaritást vállalunk – így Tőkés – de az ő gondjaik nem hasonlatosak a magyarok autonómia-igényéhez, ezért ezt külön kell tárgyalni.



Orbán Viktor felszólalása elején a román elnököt, illetve annak pártját méltatta: megköszönte, hogy vállalkozott erre a tusványosi párbeszédre. Ugyanakkor a Fidesz és a PD-L között nem csak a romániai magyarság kérdésében létezik együttműködés, hiszen mindkét párt egy nagy európai politikai csoport, az Európai Néppárt tagja, így több európai ügyben is alkalmuk volt együtt dolgozni: ilyen például a Nabucco-gázvezeték. A Fidesz-elnök ezután arról beszélt, hogy a gazdasági válság eredményeképp Európában korszakváltozás következett be:

ennek első jele a jobboldal győzelme az EP-választásokon. Ezt a baloldal konjunkturálisnak nevezi, Orbán szerint ez azonban nem konjunktúra, hanem korszakváltás.

Orbán elmondta, a politikai, gazdasági mitológia korszaka – mely során azt hitték, hogy a piac mindent megold – lejárt. Az volt az elgondolás, hogy a piac szent, morális és önszabályozó. A varázstalanítás napjait éljük – mondta a politikus, hozzátéve, a piac nem tévedhetetlen, az emberi mohósággal szemben igenis kiszolgáltatott.

A baloldal drámájaként beszélt arról, hogy 100 évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy mindenkit – akár rendelkeznek tőkével, akár nem – megillessenek bizonyos jogok. Csakhogy ezután a baloldali gazdasági elit épp olyan kiváltságokat kezdett magának tulajdonítani, mint amelyek ellen a baloldal létrejött, a neoliberalizmus épp azokat az értékeket kezdte veszélyeztetni, melyeket ő maga emelt be a közbeszédbe.A róka nem képes önmagát szabályozni,
ha beengedik a csirkeólba – így Orbán hasonlata. A piac csak a tőkével rendelkezők érdekeit védi. A baloldal – ideológiai űrjét leplezendő – mesterséges ellenségképet kreált: mindenkit, aki nem hitt a liberális elvekben, nacionalistának, kirekesztőnek, antiszemitának bélyegzett.

Magyarországon ugyanez a folyamat zajlott le, csak brutálisabban – egy neoliberális tőkéscsoport mindent elvett a magyaroktól, a biztos nyugdíjat, a közbiztonságot, az egészségügyet. December 5-én a nemzeti összetartozás élményét is elvette – így a Fidesz-elnök, aki szerint jelenleg Magyarországon van egy szélsőséges bal-, valamint egy szélsőséges jobboldali pólus, melyekkel szemben csak a polgári kormányzás lehet alternatíva.

Az előadások végeztével kérdésekre, illetve hozzászólásokra került sor: Băsescu elmondta, a román törvénykezés szavatolja a magyaroknak azon jogát, hogy anyanyelvüket használják, ilyen szempontból tehát nem hinné, hogy problémák lennének. Természetesen vannak akadályok, ezek azonban főképp bürokratikus jellegűek, és leginkább technikai kihívást jelentenek.


Az elnök szerint a magyar nyelvű oktatás biztosítva van, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a magyaroknak is meg kell tanulniuk a román nyelvet. Ilyen tekintetben tehát számomra minden világos – így Băsescu, aki szerint szép lenne, ha a magyarországi románoknak is a romániai magyarokhoz hasonló jogaik lennének.

Ami a kettős állampolgárságot illeti, Románia ezt támogatja – mondta az elnök. Mi több, a kettős állampolgársággal rendelkezők közhivatali funkciót is betölthetnek, és ez egy modern, európai álláspont.

Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy semmi akadályát nem látja annak, hogy a két ország közösen lépjen fel a határon túli románok, illetve határon túli magyarok érdekeinek védelmében. A kettős állampolgárságról szólva elmondta, egyszer már megkérdezték a magyarokat ez ügyben, ennek a népszavazásnak pedig súlya kell legyen.

Az igenek voltak többségben – így Orbán – ennek megfelelően kell törvényt alkotni, és ezt meg is tesszük. Tőkés László a moldovai csángók helyzetére tért ki: 250 ezer moldovai csángót tartanak számon, melyek körülbelül háromnegyede elrománosodott. A maradék 50 ezer tud magyarul, azonban nyelvhasználati jogaik sérülnek. Továbbá nem érthető, miért zárkózik el az államvezetés az állami pénzből finanszírozott magyar egyetem gondolatától – ha román nyelvű állami egyetemet lehet alapítani, akkor magyart miért nem?

A hallgatóság részéről 58 kérdés érkezett – ezeket Németh Zsolt moderátor felolvasta, arra kérve a résztvevőket, hogy lehetőségeik szerint válaszoljanak azokra. A magyar közhivatalnokok leváltásával kapcsolatban Traian Băsescu elmondta, ez elsősorban a kormányra tartozik. Ő mindent megtett annak érdekében, hogy az új kormány hagyja meg hivatalukban azokat a magyarokat, akik kompetensnek bizonyultak.

Ami a decentralizációt illeti, ő maga is sürgette ezt a folyamatot – a lassúságnak elsősorban az az oka, hogy a kormány felel ezért a témáért. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy az RMDSZ sem mindig szövetséges a decentralizációs törekvésekben.

A csángókról szólva Băsescu elmesélte, fiatalkorában ő maga is a Bákó megyei Klézsén dolgozott egy ideig, ahol azonban nem látott semmiféle asszimilációs politikát.

Abban, hogy a csángók a közeli Bákóba adják gyerekeiket iskolába, az elnök szerint semmi rossz nincs, hiszen köztudott, a vidéki szülők szeretik városi iskolába járatni gyermekeiket. Az elnök elutasította azt a vádat, miszerint államszintű asszimilációs, románosítási folyamat menne végbe a térségben – épp ellenkezőleg. A politikus azonban egyetértett azzal, hogy a törvények gyakorlatba ültetésével lehetnek problémák.

Orbán Viktortól azt kérdezték, kire szavazna az őszi elnökválasztásokon: Kelemen Hunorra vagy Traian Băsescura? Nagy derültség közepette a Fidesz-elnök azzal vágta ki magát, hogy tudomása szerint a román választási rendszer kétfordulós – így először az RMDSZ-jelöltre szavazna, hiszen az a cél, hogy az erdélyi magyarság minél jobban szerepeljen a választásokon. A második fordulóban Băsescura ütné a pecsétet.