Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult; a http://www.allampolgarsag.gov.hu/ címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze.

2012. június 30., szombat

Németh Zsolt: Magyarország a cselekedetei alapján ítéli meg a román kormányt




Magyarország nem a politikai színezete, hanem a cselekedetei alapján ítéli meg Románia kormányát, és folytatni szeretné az elmúlt években kibontakozott együttműködést - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek, miután pénteken a bukaresti külügyminisztériumban tárgyalt.

Németh Zsolt beszámolt arról, hogy a határ menti együttműködéstől kezdve a kisebbségi kérdésig valamennyi időszerű téma terítékre került a Luminita Odobescu és Bogdan Aurescu államtitkárokkal folytatott megbeszélésein.

„Választási kampány van, és könnyen előkerül a nacionalizmus ügye, de azt kértem román partnereimtől, hogy ne veszélyeztessük ebben a választási évben a hosszú távú közös magyar-román érdekeket. Erre vonatkozóan a román államtitkárasszony részéről egyértelmű ígéretet kaptam. Bízom abban, hogy ezt be is tudják majd tartani” - mondta Németh Zsolt.

A magyar külügyi államtitkár azt kérte a román féltől, találjanak megoldást a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügyére, tekintettel arra, hogy az anyanyelvű oktatás kiemelten fontos a romániai magyarság jóléte, megmaradása, jövője szempontjából.

A magyar fél a határokon megteremtendő összeköttetési pontokra vonatkozó megállapodási javaslattal szeretne lendületet adni a kapcsolódást jelentő utak, kerékpárutak, vízvezeték építésének.

„Autópálya-összeköttetéseket kell építeni, két autópályát és egy gyorsforgalmi utat kell a közeljövőben összekapcsolni a határon. Határ menti vegyes bizottság felállítását javasoltuk, és a magyar közlekedési miniszter is kész ellátogatni Romániába. Ki kell aknázni a szomszédságból és a remélhetőleg mielőbbi román schengeni tagságból fakadó előnyöket a két ország javára” - magyarázta az államtitkár.

Azon kérdésre, hogy szóba került-e a Nyirő-ügy, Németh Zsolt azt mondta: megismételte azt az álláspontot, hogy a magyar fél ezt kegyeleti ügynek tekinti.

„A halottakat el kell temetni, a huszadik század kegyetlensége miatt ez nem mindig volt lehetséges. Magyarországon is számtalan újratemetésre került sor az elmúlt húsz évben, és mindenképpen el kell kerülni, hogy ezek a kérdések ideológiai vagy politikai dimenziót öltsenek” - mondta Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a történészek és az irodalomtörténészek munkáját bátorítják, „de a politikának, azt gondolom, ehhez semmi köze”.

A román külügyminisztérium sajtóközleményt tett közzé a zárt ajtók mögött lebonyolított tárgyalásokról, amelyben hangsúlyozza, hogy a vitás kérdések megoldására továbbra is a magas szintű párbeszédet és a diplomáciai csatornákat tartja legalkalmasabbnak.

A közlemény szerint a magyar-román külügyi államtitkári tárgyalásokon a közös energetikai projekteket, valamint a Nyugat-Balkán és Moldovai Köztársaság integrációs esélyeit is áttekintették.

Bogdan Aurescu államtitkár sürgette, hogy a felek mielőbb véglegesítsék és írják alá a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság tavaly júniusban elkezdődött nyolcadik ülésszakának jegyzőkönyvét, annál is inkább, mert Magyarországon átfogó törvényi változások következtek be, aminek jelentős kihatásai vannak az országban élő román kisebbségre.

A román fél ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a Románia által alkalmazott kisebbségvédelmi szabványokat európai és nemzetközi szinten is nagyra értékelik, ezért Bukarest továbbra is azon lesz, hogy ezeket betartva biztosítsa a kisebbségekhez tartozó személyek nemzeti identitásának védelmét és az identitás szabad megélését - olvasható a román külügyminisztérium közleményében.

2012. június 29., péntek

Nem kér a magyar nemzeti rockból, betiltaná a Székely Szigetet Codrin Munteanu




Törvénymódosítást javasol Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa, hogy betilthassa többek között a Székely Sziget elnevezésű rendezvényt. A prefektus a sajtónak kifejtette, azt szeretné elérni, hogy közpénzekből többé ne lehessen támogatni „szélsőséges vagy neorevizionista” rendezvényeket.

Munteanu arra utalt, hogy a június 28–30. között a Kézdivásárhely melletti Katrosán megrendezett Székely Sziget fesztivál a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal támogatásával valósul meg. A szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és Rácz Károly, az udvarterek városának korábbi polgári párti (MPP-s) polgármestere májusban írt alá szerződést, amelynek értelmében a város a fesztiválszervezők rendelkezésére bocsátja a Katrosán levő Gábor Áron Szabadidőközpontot, a színpadot és a padokat.

A prefektus hangsúlyozta, a szerződést akkor írták alá, amikor ő még nem volt hivatalban, a dokumentum már életbe lépett, így nem tehet semmit annak érdekében, hogy a fesztivált megakadályozza. „Jelenleg nem tehetünk mást, mint a törvény értelmében biztosítjuk a közbiztonságot és a rendet, de súlyosnak tartom, hogy a helyi közigazgatás hatóságai korábban és valószínű ezután is kapcsolatban állnak a szélsőjobboldallal és a neorevizionosta szervezetekkel” – fejtette ki Codrin Munteanu.

A prefektust elsősorban a nemzeti rockot játszó Kárpátia zenekar fellépése zavarja. Kifejtette, tudomása szerint az együttest már betiltották Szlovákiában, és ez így kellene hogy legyen Romániában is. „A prefektúra nem tud közbelépni, nem tudja megakadályozni a szélsőséges üzeneteket tolmácsoló együttes koncertjét, ezért van szükség a törvénymódosításra” – hangoztatta a kormánybiztos. Szőcs Csongor, a Székely Sziget fesztivál egyik szervezője lapunknak elmondta, negyedik alkalommal szervezik meg a rendezvényt, és eddig soha senki nem emelt kifogást ellene.

„A választási évben mindig előveszik a magyar kártyát, a helyhatósági választások előtt is felerősödött a román nacionalizmus, és ez a trend folytatódik, hiszen a pártok már a parlamenti választásokra készülnek” – mondta Szőcs Csongor, aki felháborítónak tartja Codrin Munteanu prefektus hozzáállását. „Az igazság fáj, olyan emberek kérdőjelezik meg a fesztivál törvényességét, akiknek semmi közük ehhez a földhöz” – szögezte le a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagja.

2012. június 13., szerda

Mikes Kelemen posztumusz Rodostó díszpolgára lett




Mikes Kelemen (1690-1761) írót, műfordítót posztumusz Rodostó, a mai Tekirdag díszpolgárává avatták; az erről szóló határozatot a 48. Nemzetközi Cseresznye Fesztivál keretében a Magyar napon, pénteken adják át a város vezetői törökországi magyar diplomatáknak a Rákóczi Emlékház és Múzeumban.

rdogan Erken, rodostói tiszteletbeli magyar konzul arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Magyar nap 10. évfordulója alkalmából a Török Posta (PTT) díszborítékot bocsát ki emlékbélyeggel, első napi bélyegzéssel. „Bemutatjuk Serif Baysalan Tekirdagban élő újságíró Yarapsan Camuru című kötetét, amelyben a szerző a város határában található iszapfürdő történetét dolgozza fel. Ott remélt ugyanis gyógyulást köszvényére 1700-ban a török menedékjogot kapott Thököly Imre, Erdély és Felső-Magyarország fejedelme, majd később az emigráció éveiben ott kúrálta magát mostohafia, II. Rákóczi Ferenc és a vele bujdosó magyarok” – foglalta össze.

A tiszteletbeli konzul felkérésére Tasnádi Edit turkológus, műfordító, a Magyar-Török Baráti Társaság főtitkára előadást tart Rodostó szerepe a magyar-török kulturális és történelmi kapcsolatokban címmel.

Bemutatják a budapesti Magyar-Török Baráti Társaság és a Rodostói Magyar Baráti Társaság közös gondozásában megjelent Mikes Kelemen – Rodostó magyar krónikása című török és magyar nyelvű könyvet, amelyet F. Tóth Tibor szerkesztett. A kötet egyrészt Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából tavaly tartott tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza, másrészt kiegészült Hóvári János történész-turkológus Nyugati magyar gondolatok Rodostóban: Mikes Kelemen (1690-1761) életútja és a korabeli magyar történelem zsákutcái, valamint Tüskés Anna művészettörténész Mikes Kelemen képzőművészeti ábrázolásai című tanulmányával. A kétnyelvű kötetet F. Tóth Tibor mutatja be.

A Magyar nap eseményei közé tartozik a Mikes Kelemen Park és Emlékhely felavatása Rodostóban. A park létesítésének lehetőségét Tekirdag polgármesteri hivatala ajánlotta fel erre a célra. Az emlékhely felavatására a városba érkezik Kiss Gábor isztambuli főkonzul, hogy beszédet mondjon és koszorút helyezzen el a Mikes Kelemen Parkban.

A jubileumi nap díszvendégeit Rodostóban a nemzetközileg is elismert villányi borászok a Mikes-kötet címkéjével ellátott, palackozott vörös boraival kínálják.

2012. június 2., szombat

TRIANON-NAP *Nemzeti Összetartozás Napja * 2012 JÚNIUS 4





"El kell érni, hogy ebből a tragédiából valami jó nőjön ki"

Következetesnek kell maradni a magyarok közötti szolidaritásban, "a határokat átívelő nemzeti összetartozásban", mert csak így érhető el, hogy a trianoni tragédia átlényegüljön "valami egyedülállóan jóvá" - mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a nagytétényi országzászlónál tartott szombati megemlékezésen.

Németh Zsolt közölte: Trianonban a magyar nemzetet szabad akarata ellenére feldarabolták, és ezt a nemzet nem valami nemes célért hozott áldozatként, hanem kényszerből szenvedte el. El kell érni, hogy ebből a tragédiából a jövő nemzedékeknek "valami jó nőjön ki" - fogalmazott.

Úgy vélte, ez "látszólag lehetetlen", de ilyen eredmény lehet az államhatárok által elválasztott magyarok közötti szolidaritás, a nemzet összetartozása, ami Trianon következményeként alakult ki. Ez "más népeknek nem adatott meg", ezért képtelenek megérteni a magyarok szolidaritását, összetartozását - vélekedett Németh Zsolt. Hangsúlyozta, féltve kell őrizni, gondozni ezt az összetartozást, ezért nyilvánították június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, amely így már nem emlék- vagy gyásznap.

Az ünnepség keretében csaknem ötvenen állampolgársági esküt tettek. Németh Zsolt róluk azt mondta, most léptek be a magyar állampolgári közösségbe, de lélekben mindig is ide tartoztak, így nekik a nemzeti összetartozás napja nem a gyász, hanem "az egyedülálló öröm pillanata".

Duray: Csak a magyar nemzetnek róják fel, ha a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni

Duray Mikós egyetemi docens, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt alelnöke beszédében kiemelte, nem a magyar az egyetlen nemzet, amelyet "szétszaggattak", amelynek "egy részét világgá űzvén szórvánnyá morzsoltak", és amelynek "sorait megtizedelték". De Európában a magyar az a nemzet, amely "elszakított részeinek megpróbáltatásai a jelen történelme is" - hangoztatta.

Úgy látja, csak a magyar nemzetnek róják fel, ha "a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni", csak őt vádolják, hogy veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, amikor szóvá teszi, hogy "őshonos részei szomszédos országokban élnek". Csak a magyar nemzetnek teremtettek összefogással ellenfeleket azokból, akik évszázadokig "lakták békésen Szent István országát" - emelte ki. Ő is utalt rá, hogy két éve június 4-ét már nem szomorú emléket idéző gyásznapként jegyzik, hanem a nemzet összetartozásának napjaként, és ez "az életösztön sajátos jele".

Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP) XXII. kerületi polgármester az eseményen emlékeztetett: 2010-ben az új kormány egyik első feladata volt a nemzeti összetartozás napjának kijelölése, hogy jelezze, a természeti határok ugyan megváltoztathatók, a magyarok szívébe írt határok azonban nem.

*********
Juhász Gyula: Trianon


Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
...
Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
Mert ki feledné, hogy Verecke útján
Jött e hazába a honfoglaló nép,
És ki feledné, hogy erdélyi síkon
Tűnt a dicsőség nem múló egébe
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!
Ő egymaga a diadalmas élet,
Út és igazság csillaga nekünk,
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar,
A pokol kapuin is győzni fogsz,
S a földön föltalálod már a mennyet!
S tudnád feledni a szelíd Szalontát, hol
Arany Jánost ringatá a dajka
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,
Bírnád feledni Kassa szent halottját
S lehet feledni az aradi őskert
Tizenhárom magasztos álmodóját,
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra

Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.

Nem kell beszélni róla sohasem
De mindig, mindig gondoljunk reá!